A háború rátelepült az izraeli gazdaságra, a biztonságnak ára van
Izrael csaknem két éve áll aktív háborúban a gázai Hamásszal, ami nagymértékben megterheli a gazdaságot. A tartalékosok behívása és a sorozások miatt az izraeli vállalatoknak évek óta kisebb létszámmal kell működniük a tervezettnél. A foglalkoztatottak 60 százalékát alkalmazó kis- és középvállalkozások fejlődése lelassult a bizonytalanságok közepette – írja elemzésében a Bloomberg. A háború rányomja a bélyegét az izraeli gazdaságra, persze feltehető az a pontosan meg nem válaszolható kérdés is: az mekkora költségekkel járna, ha nem teremtenék meg az állam biztonságát.
„Ha kisvállalkozásod van, néhány hiányzás azonnal leállíthatja a működést” – mondta Ron Tomer, az Izraeli Gyártók Szövetségének elnöke a hírügynökségnek.
A kormány ugyan fedezi a tartalékosok fizetését, de nem a teljes foglalkoztatási költséget. Emellett túlóradíjat kell fizetni azoknak, akik helyettesítik a távollévőket. „Ezek a többletköltségek végül az egész gazdaságban érezhetők” – mondta Tomer.
Azoknak az izraeli önfoglalkoztatóknak az 5 százaléka, akiket több mint 30 napra hívtak be tartalékos szolgálatra, kénytelen volt bezárni a vállalkozását tavaly év végére. Még azok is veszteséget szenvedtek el, akik folytatták a működést.
A befektetők idegesek
Izrael 580 milliárd dolláros gazdasága tavaly több mint két évtizede a leglassabb ütemben nőtt, leszámítva a Covid–19 kitörésének évét. Az inflációval kiigazított termelés továbbra is elmarad a háború előtti szintektől. Az államháztartási hiány megugrott, és az ország rekordösszegeket vett fel kötvénypiacokon, hogy finanszírozza a katonai műveleteket.
Izrael gazdasága 7 százalékkal kisebb, mint ha nem lett volna háború. Ez akkora csapás, mint amekkorát az Egyesült Államok a globális pénzügyi válság idején szenvedett el. Ez a szakadék megmaradhat, a kezdeti sokk könnyen maradandóvá válhat
– világított rá Ziad Daoud, a Bloomberg Economics közgazdásza.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint szükséges a Gázaváros elleni támadás, hogy a terrorszervezetként nyilvántartott Hamászt rábírják a fegyverletételre és a még mindig fogságban lévő túszok elengedésére.
A közeljövőben a munkaképes lakosság 3 százalékát, akár 130 ezer tartalékos katonát is mobilizálhatnak a gázai offenzívára.
Ráadásul több ország szankciót helyezett kilátásba Izrael ellen, köztük a legnagyobb fegyvervásárlója , az Európai Unió is.
Mindez megtörte az izraeli részvények háborús ellenálló képességét, a vezető tel-avivi tőzsdeindex meredeken csökkent. A részvények már a hét elején estek, amikor Netanjahu azt mondta, Izraelnek önellátóbbnak kell lennie, mivel a háború elszigeteli az országot. A kormányfő később úgy pontosította a kijelentését, hogy kifejezetten a biztonsági függetlenségre gondolt, de addigra már meginogtak a piacok.
Az exportőrök, köztük az ország számára létfontosságú technológiai szektor szereplői attól tartanak, hogy Izrael elszigetelődik a világgazdaságban amiatt, amit a hadserege Gázában művel. A hírügynökség úgy tudja, hogy egyes európai ügyfelek azt kérik az izraeli védelmi cégektől, hogy a jövőbeli megrendelésekről szóló tárgyalásokat tartsák titokban.
Repedezik a barátság: az Európai Unió kemény szankciókat helyezett kilátásba Izraellel szemben
Már az EU-nak is sok Izrael háborús ténykedése. Az Európai Bizottság kereskedelmi engedmények felfüggesztését, izraeli miniszterek és telepesek szankcionálását javasolja.
