Az ezt lehetővé tévő részvényesi megállapodás azt követően született, hogy a nem megfelelő irányítás és a válság hatásai miatt az Ina 2008-ban csődközeli helyzetbe került, a Mol pedig úgy volt hajlandó a céget komoly pénzek árán talpra állítani, hogy akkortól ő irányíthatta leányvállalata működését. (A horvát állam ezzel együtt vétójogot kapott egyes fontos kérdésekben.) A mostani nézeteltérés arra utal, hogy horvát részről egyértelműen az irányítás visszaszerzése az elsődleges cél. Korábbi, hivatalos nyilatkozataik szerint az irányítási jogoknak tükrözniük kell a tulajdonosi arányokat. Nem tudni, hogy az inkább Ina jövőjére koncentráló Mol a tárgyalások végső szakaszában lemondana-e a menedzsment jogokról, ha előzőleg minden olyan részterületen számára is elfogadható egyezségre jutna a horvát állammal. Vélhetőleg nem.
A Jutarnji list szerint a horvát fél arra számít, hogy a Mol, a magyar kormány kérésének engedve kész kiszállni horvátországi leányvállalatából, ha az év végéig nem jut egyezségre az Ina sorsáról a horvát állam képviselőivel. Ez esetben a legkézenfekvőbb az lenne, ha a horvát kormány kivásárolná a Mol hányadát az Inából. Csakhogy már jelezte, hogy nincs rá pénze.
A Mol mgerősítették lapunknak a horvát lap értesülését, mely szerint megváltozott a molos küldöttség összetétele: tagja lesz Molnár József vezérigazgató és Világi Oszkár igazgatósági tag is (a Slovnaft vezérigazgatója). Kimarad viszont Csányi Sándor, a Mol igazgatóságának alelnöke, akit egy hónappal előtt már meghallgattak azokról a körülményekről, amikor a Mol 2010-ben és 2011-ben többségi hányadot kívánt szerezni az Ina-ban, nyilvános ajánlattétellel. A Jutarnji szerint Csányi a horvát igazságszolgáltatástól is tarthat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.