Mol-Ina ügy: távolabb a tárgyalóasztaltól
Az ezt lehetővé tévő részvényesi megállapodás azt követően született, hogy a nem megfelelő irányítás és a válság hatásai miatt az Ina 2008-ban csődközeli helyzetbe került, a Mol pedig úgy volt hajlandó a céget komoly pénzek árán talpra állítani, hogy akkortól ő irányíthatta leányvállalata működését. (A horvát állam ezzel együtt vétójogot kapott egyes fontos kérdésekben.) A mostani nézeteltérés arra utal, hogy horvát részről egyértelműen az irányítás visszaszerzése az elsődleges cél. Korábbi, hivatalos nyilatkozataik szerint az irányítási jogoknak tükrözniük kell a tulajdonosi arányokat. Nem tudni, hogy az inkább Ina jövőjére koncentráló Mol a tárgyalások végső szakaszában lemondana-e a menedzsment jogokról, ha előzőleg minden olyan részterületen számára is elfogadható egyezségre jutna a horvát állammal. Vélhetőleg nem.
A Jutarnji list szerint a horvát fél arra számít, hogy a Mol, a magyar kormány kérésének engedve kész kiszállni horvátországi leányvállalatából, ha az év végéig nem jut egyezségre az Ina sorsáról a horvát állam képviselőivel. Ez esetben a legkézenfekvőbb az lenne, ha a horvát kormány kivásárolná a Mol hányadát az Inából. Csakhogy már jelezte, hogy nincs rá pénze.
A Mol mgerősítették lapunknak a horvát lap értesülését, mely szerint megváltozott a molos küldöttség összetétele: tagja lesz Molnár József vezérigazgató és Világi Oszkár igazgatósági tag is (a Slovnaft vezérigazgatója). Kimarad viszont Csányi Sándor, a Mol igazgatóságának alelnöke, akit egy hónappal előtt már meghallgattak azokról a körülményekről, amikor a Mol 2010-ben és 2011-ben többségi hányadot kívánt szerezni az Ina-ban, nyilvános ajánlattétellel. A Jutarnji szerint Csányi a horvát igazságszolgáltatástól is tarthat.


