EU-csúcs: Ursula von der Leyen bemutatta a nagy tervét, ahogy eddig ismertük Európát, annak vége – kettészakadhat az unió
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcson, a belgiumi Bilzenben csütörtökön. Az Európai Tanács tagjainak informális, kihelyezett ülését követően von der Leyen közölte: az Európai Tanács márciusi ülésére bemutat egy részletes ütemtervet és cselekvési tervet, mely konkrét határidőket és célkitűzéseket tartalmaz az egységes piac elmélyítésére. A dokumentumot a bizottság mellett a két társjogalkotó, az Európai Tanács és az Európai Parlament is elfogadná.
Az elnök ismertetése szerint az intézkedéscsomag öt pillérre épül. Elsőként az adminisztratív terhek csökkentését emelte ki. Tíz úgynevezett omnibusz jogszabálycsomagból hármat már elfogadtak, hét még tárgyalás alatt áll. Ezek évente mintegy 15 milliárd euróval mérsékelhetik a vállalkozások terheit – mondta. Hozzátette:
- felülvizsgálják az uniós joganyagot,
- fellépnek a tagállami túlszabályozás ellen,
- valamint időkorlátos rendelkezéseket vezetnek be a jogszabályokban.
Második pillérként az egységes piac megerősítését nevezte meg. Ennek része az úgynevezett 28. rendszer, mely lehetővé tenné, hogy a vállalkozások 48 órán belül, teljesen digitálisan, egységes szabályok szerint alapíthassanak céget az EU-ban. A cél egy mély európai tőkepiac létrehozása is a megtakarítási és befektetési unió keretében. Amennyiben júniusig nem történik elegendő előrelépés, a tagállamok megerősített együttműködés keretében is továbbléphetnek – jelezte.
Von der Leyen beszélt az európai bajnokvállalatok szükségességéről is. Ennek érdekében áprilisban bemutatják az új fúziós iránymutatások tervezetét, valamint előkészítik az ipari gyorsítást célzó törvényt, mely stratégiai ágazatokban európai preferenciát tartalmaz majd.
Harmadik pillérként az egységes energiapiac kiépítését említette.
Erősíteni kívánják az elektromos hálózatokat és a határokon átnyúló infrastruktúrát.
A piaci modell kapcsán rámutatott: tavaly a megújuló energia átlagosan 34 euróba került megawattóránként, a nukleáris 50-60 euróba, míg a földgáz 100 euróba. A jelenlegi árképzési rendszer felülvizsgálatáról a következő csúcstalálkozón terjeszt elő javaslatokat, emellett napirenden lesz az ETS-rendszer felülvizsgálata is.
Hozzátette: negyedik pillérként a bizottság elő kívánja mozdítani a digitális hálózatokra vonatkozó törvényt, valamint
egy európai üzleti tárca bevezetését, mely egységes digitális azonosítást és egycsatornás ügyintézést biztosítana a vállalkozások számára az EU egész területén.
Végül a kereskedelemről szólva az elnök hangsúlyozta: a tagállami vezetők támogatják az újonnan megkötött megállapodások – Indonézia, a Mercosur-országok, India és Svájc – mielőbbi végrehajtását, valamint további egyezmények előmozdítását az ASEAN-országokkal, az Öbölmenti államokkal és Ausztráliával.
Kettészakadhat az EU?
A bilzeni egyeztetés egyik legérzékenyebb üzenete nem az egységes piac mélyítése volt, hanem az, hogy ha nincs teljes egyetértés, a tagállamok egy része külön utakon is továbbhaladhat. A „megerősített együttműködés” lehetősége azt jelenti:
nem feltétel többé a 27-ek konszenzusa minden stratégiai kérdésben.
Ez a megközelítés lényegében a többsebességű Európa irányába mutat. A nagyobb gazdaságok – elsősorban Franciaország és Németország – nyitottnak mutatkoznak arra, hogy szűkebb körben gyorsítsák fel az integrációt például a tőkepiacok, az iparpolitika vagy az energia területén. Azok az országok, melyek kimaradnak ezekből a kezdeményezésekből, lemaradhatnak a közös szabályalkotás és a forráselosztás egy részéről.
Bár a hivatalos kommunikáció szerint ez az eszköz a hatékonyságot szolgálja, politikailag egyértelmű jelzés: az uniós együttműködés eddigi, minden tagállamot egyszerre mozgósító modellje meggyengült. A következő hónapokban dőlhet el, hogy a megerősített együttműködés kivétel marad-e, vagy tartós szerkezeti átalakulást indít el az Európai Unióban.
Más is rámutatott: Európa haldoklik
Az európai vezetők belgiumi találkozója ismét rámutatott: Európa gazdasági és politikai értelemben is válságos állapotban van. A gyárbezárások, a beruházások visszaesése, a magas energiaárak és a kínai dömping egyre inkább egzisztenciális kihívást jelentenek a kontinens meghatározó gazdaságainak, miközben a döntéshozatal megosztott és iránykereső. A csúcstalálkozó légköre és a nyilvános bírálatok azt sugallják, hogy Európa jelenlegi működési modellje meggyengült, és a kontinens versenyképessége látványosan hanyatlik.
