Itt a sokkoló bizonyíték: a nyugati országokban már a III. világháborúra készülnek – egyetlen év alatt dráma változás állt be

A nyugati országokban látványosan erősödik a félelem egy újabb globális konfliktus kitörésétől, pontosabban a III. világháborútól. Február 6. és 9. között országonként több mint kétezer fő megkérdezésével készült egy kutatás, mely szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban a válaszadók többsége úgy érzi: a világ egyre veszélyesebb hellyé válik.

Az a Politico és a Public First közvélemény-kutató intézet friss felmérése azt mutatja, hogy az elmúlt egy évben jelentősen nőtt azok aránya, akik valószínűnek tartják egy harmadik világháború kitörését az elkövetkező öt évben. 

Az Egyesült Királyságban 30-ról 43 százalékra, Franciaországban 32-ről 43 százalékra nőtt ez a mutató. A vizsgált országok közül egyedül Németországban többen gondolják úgy, hogy nem valószínű egy újabb világháború az évtized végéig.

A fenyegetettségérzet mögött több tényező húzódik meg. Oroszország Ukrajna elleni, immár negyedik éve tartó háborúja továbbra sem zárult le, miközben az Egyesült Államok – Donald Trump elnöksége alatt – katonai akciókat hajtott végre Iránban, Szíriában, Venezuelában és Afrikában. A megkérdezettek legalább egyharmada az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Kanadában azt is valószínűnek tartja, hogy a következő öt évben atomfegyvert vethetnek be egy konfliktus során.

A biztonsági percepciók országonként eltérnek:

• Európában Oroszországot tartják a legnagyobb fenyegetésnek, 
• míg Kanadában az Egyesült Államokat nevezik meg első számú kockázatként. 
• Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban az Egyesült Államok a második leggyakrabban említett fenyegetés, megelőzve Kínát.

A közvélemény ugyanakkor kettős képet mutat a védelempolitikai kiadások terén. Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Kanadában a többség elvben támogatja a katonai költségvetés növelését. A támogatás azonban érdemben csökken, amikor felmerül a finanszírozás kérdése – vagyis hogy az emelés magasabb adókat, nagyobb államadósságot vagy más területek forrásainak csökkentését jelentené.

• Franciaországban 2025-ben még a lakosság 40 százaléka támogatta a védelmi kiadások növelését akkor is, ha az átcsoportosítással jár; 
• 2026-ra ez az arány 28 százalékra esett. 
• Németországban 37-ről 24 százalékra csökkent a támogatás. 

Németországban a védelem az egyik legkevésbé népszerű költségvetési cél, csupán a külföldi segélyezést előzi meg. Az Európai Bizottság által időről időre felvetett közös uniós hadsereg gondolata szintén visszafogott támogatást élvez: Németországban 22, Franciaországban 17 százalék állna egy központi irányítású európai haderő mögé. A kötelező sorkatonai szolgálat viszont Németországban és Franciaországban a megkérdezettek mintegy felének támogatását élvezi.

A felmérés üzenete világos: a nyugati társadalmak érzékelik a növekvő biztonsági kockázatokat, de nem adnak korlátlan felhatalmazást a kormányoknak a katonai kiadások gyors emelésére. A politikai vezetők így egyszerre szembesülnek erősödő háborús félelmekkel és szigorú költségvetési realitásokkal. A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy a biztonságpolitikai elvárásokat hogyan tudják összehangolni a gazdasági teherbíró képességgel.