A modern kor szenvedése

Miféle kavarodás ez az immunrendszerben, amely egyre több emberre sújt le, és a modern kor egyik igen komoly krónikus betegségét okozza? Az Allergia Világszervezet, a WAO adatai szerint az allergia mint betegség az egész bolygón járványként terjed, gyorsabb ütemben, mint a szívinfarktus vagy a rák. Esetenként pedig ugyanolyan végzetes: aki allergiás például a mogyoróra, annál már az is rohamot okozhat, ha az étel csak nyomokban tartalmazza azt, vagy egyetlen darázscsípés is kiválthat anafilaxiás sokkot, azt a szélsőséges allergiás reak-ciót, melynek során a légzés és a vérkeringés perceken belül összeomlik.

Az allergia mértéke – hogy életveszélyt jelent-e, vagy csak kellemetlen viszketést okoz, hogy egyszeri tapasztalat, vagy rendszeresen visszatér-e – minden embernél más. Tanulmányok abból indulnak ki, hogy mára a világ népességének csaknem 30 százaléka tapasztalta már az antitestek ámokfutását. Az asztmában szenvedők száma a WAO szerint az utóbbi 40 évben évtizedenként 50 százalékkal emelkedett világszerte. Ha a szénanáthát, a rovarméreg-, élelmiszer-, fény-, gyógyszer- és a többi allergiafajtát is hozzávesszük, 2015-re jó eséllyel minden második európai érintett lehet.

Az allergének egyre növekvő befolyása a szervezetre egyelőre a kutatók és az orvosok számára is rejtély. Igaz ugyan, hogy a szervezet téves riasztásai mögött álló biokémiai folyamatokat jórészt megfejtették már, az azonban továbbra is tisztázatlan, miért talál meg egyre több embert a tünetegyüttes, míg másokat megkímél.

Az örökölt tulajdonságok bizonyosan szerepet játszanak az allergia kialakulásában is, ám ez önmagában nem magyarázat az elmúlt évtizedekben tapasztalt ugrásszerű növekedésre. A tudósok ezért továbbra is lázasan igyekeznek megérteni a kiváltó okokat és a lehetséges védelmi mechanizmusokat, hogy előrelépést érjenek el a diagnózis és a terápiák terén.

„Tíz allergiás közül csak egy kap megfelelő kezelést” – fejti ki Torsten Zuberbier, a berlini Charité Egyetemi Klinika dermatológiai, venerológiai és allergológiai klinikájának igazgatója. „Németországban – panaszolja Zuberbier – allergiás betegenként negyedévente mindössze 18 euró áll a bőrgyógyászok rendelkezésére, ez pedig gyakran még a hétköznapi allergiateszthez szükséges anyagok beszerzésére sem elég.” Ráadásul a páciensek-nek felírt allergiagyógyszerek egy részét – mint bizonyos antihisztaminokat vagy neurodermitisz elleni krémeket – sok esetben nem támogatja a betegbiztosító. Nem csoda hát, hogy több millió allergiás beteg adta fel és törődött bele állapotának kellemetlenségeibe. Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok szerint például a kezeletlen szénanáthával küzdő diákok teljesítménye akár 30 százalékkal is csökkenhet.

Vajon örökölhető-e a túlérzékenység

Az allergia kialakulásának kockázatát nagymértékben befolyásolják az öröklött adottságok. Ha az egyik szülő immunrendszere túl érzékenyen reagál egy bizonyos anyagra, az utód 13 éves koráig 20-30 százalékos eséllyel szintén allergiás tüneteket mutat ugyanarra az anyagra. Ha az apa és az anya egyaránt érintett, a gyerekek allergiájának kockázata akár 80 százalékra is emel-kedhet. Tudósok egy sor olyan gént azonosítottak be, amelyek összefüggésben állnak az aszt-mával vagy a neurodermitisszel. Eközben az is kiderült, hogy nem létezik egyetlen „allergia-gén”. A túlérzékenység örökölt elemek összetett kölcsönhatásaként alakul ki, és a környezeti tényezők is mindig szerepet játszanak.