Vészhelyzetben hívja a mentőhalat!

biológia A kőkorallok célzottan csalogatnak gébféléket, hogy megvédjék magukat a mérgező tengeri algáktól.

Mindössze 30 év leforgása alatt világszerte számos korallzátony állománya csökkent. Ennek hátterében több tényező áll, főleg a víz felmelegedésével összefüggésben.

Feltűnő viszont a mikroalgák elterjedése, amelyek sok helyen a korallzátonyokat növik be. Egyes tengeri algafajok – mint a Chlorodesmis fastigiata – ráadásul még méreganyagokat is termelnek, amelyektől elhalnak a korallok. Pontosabban elhalnának…

Az evolúció ugyanis a zátonyokon is lenyűgöző túlélési stratégiákat alakított ki: a chlorodesmis elleni védekezéshez például az Acropora nasuta korallfaj külső segítséget vesz igénybe, amit az atlantai Georgia Institute of Technology tengerökológusa, Mark Hay fedezett fel.

A korall olyan illatanyagot bocsát ki, amely a zöld minigéb (Gobiodon histrio) számára ellenállhatatlan, így a hal rendszerint 5–15 percen belül fel is bukkan.

A géb az acropora korallok ágai között él, és pont azokat a mérgező algákat fogyasztja, amelyeket a többi halfaj messze elkerül.Természetesen a géb is hasznot húz a jószomszédi viszonyból: a hal egy úgynevezett védőnyálkával bénítja meg ellenségeit, és a bénító hatást akár a kétszeresére is növelheti a megevett algaméreg segítségével.