A választások utáni agrárkormányzat egyik legfőbb feladata lesz az eredetileg 2013-ra ígért, ám elhalasztott üzemgazdasági törvény megalkotása, amely várhatóan jelentős változást hoz majd a legnépesebb agrártermelői kör, az őstermelők tevékenységében is. Az uniós nyomásra kialakítandó részletesebb és szigorúbb szabályok több olyan megkötést jelentenek majd az őstermelők számára, amellyel ennek a körnek nem kellett mindeddig számolnia.
A korábbi nyilatkozatok szerint a jogszabály előkészítése nem tart még azon a szinten, hogy egy társadalmi vitát le lehessen folytatni és ezt követően a törvényjavaslatot a parlament elé lehessen terjeszteni. A késés hátterében azonban inkább az állhat, hogy a majdani jogszabály kénytelen lesz számos olyan könnyebbséget eltörölni, amely eddig az őstermelői státus előnyének tartottak. A népszerűtlen jogszabály előterjesztését a kormány ezért inkább a választások utánra hagyná.
Az őstermelők évi hatmillió forintos árbevételig nem kötelesek adót fizetni, és mivel a jogszabály ezt az összeghatárt fejenként érti, nem ritka, hogy egy családban több, akár négy-öt őstermelő is van. Az őstermelői státussal ráadásul nem jár komoly adminisztrációs kötelezettség, sem a megtermelt javakról, sem pedig az értékesítésről. Ennek megfelelően számos helyi piacon értékesítő őstermelő valójában viszonteladó, aki legalább részben máshonnan vásárolt élelmiszert értékesít.
Az árbevétel elszámolása és az esetleges adófizetés önbevallásos alapon történik, vagyis nem nehéz esetenként a komolyabb árbevételt is a hatmilliós értékhatár alattira kihozni. A kirívó adócsalást az adóhatóság esetleg vagyonosodási vizsgálattal leplezhetné le, ám erre a gyakorlatban szinte sosincs példa.
Január elseje óta – mások mellett – az őstermelők számára is elérhető a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, amivel elvileg a 350 ezres őstermelői kör kedvező feltételekkel juthat friss hitelhez. A dokumentáció szinte teljes hiánya miatt azonban sok esetben biztosan kétséges lesz a hitelfelvétel, hiszen az adott pénzintézet számára nem állna elegendő információ a hitelképesség vizsgálatára.
Az őstermelői státus laza szabályozása régóta szúrja a szemét Brüsszelnek is. A Közös Agrárpolitika 2014 és 2020 közötti, az új EU-s költségvetési időszakban érvényes szabályozása alatt az őstermelők jelentős része az átalánytámogatásra pályázhat sikerrel. Az évi 1250 eurós átalánytámogatás ugyan más uniós szubvenciókhoz képest nem sok, ám mégis vonzó lehet, mert rendkívül egyszerű adminisztrációt igényel, és viszonylag kevés feltételnek kell megfelelni. A jelenlegi őstermelői szabályozás azonban még ehhez is kevés.
Az uniós támogatás fejében Brüsszel az eddigieknél komoly adminisztrációt várna el, amelyet az üzemgazdasági törvényben kell majd a nemzeti joganyagba integrálni. Ha tehát az őstermelők a jövőben jogosultak szeretnének lenni az évi 1250 eurós átalánytámogatásra, akkor a jövőben komolyabb szabályozásnak kell megfelelniük, és részletesebb dokumentációnak kellene megfelelniük.
Az üzemgazdasági törvény bevezetése a mostani állás szerint már nem sokáig, csak 2015 végéig halasztható. A jogszabályt az eredeti elképzelések szerint a szintén jelentős változásokat hozó földforgalmi törvénnyel együtt terjesztették volna be. Ám míg ez utóbbit tavaly elfogadták, és azóta – egyelőre átmeneti részletszabályokkal, de – életbe is lépett, az üzemgazdasági törvény harcai a választások utánra, vélhetően az őszi ülésszakra maradnak.
Tízezrével nem fizettek
Többszöri határidő-módosítás, és türelmi idők után is több tízezer kötelezett mulasztotta el múlt év végéig az agrárkamarai regisztrációt és a tagdíjfizetést. Az eredetileg augusztusban lejáró határidő után még szeptemberben, valamint novemberben is azt közölte a Nemzeti Agrárkamara (NAK), hogy a kötelezettek jelentős része mulasztotta el a regisztrációt. A késlekedők hozzávetőleg 90 százaléka a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozik, nekik 2–5 ezer forintnyi tagdíjat kellene fizetniük – tette hozzá akkor a NAK. A mulasztók döntő többsége valószínűleg őstermelő.
