Annyi áramot visz el a mesterséges intelligencia, hogy már turbinákból is komoly hiány van – az erőművek „szívére” akár éveken át kell várni

A földgáz lehet a híd a szén és a megújuló energia között, legalábbis a gáztermelő vállalatok szerint, ám az átmenet koránt sem lesz annyira zökkenőmentes, mint azt az iparág szeretné. Miközben a növekvő áramigényét egyre több ország fedezné gáztüzelésű erőművekkel, a keresletet pedig a mesterséges intelligenciához szükséges, áramzabáló adatközpontok is hajtják, az erőművek szívét adó gázturbinákból hiány van, így akár évekig is kellhet várni azok szállítására. 

Szénről gázra váltani kedvező, de ehhez új erőmű is kell

A kibocsátáscsökkentést számos ország képzeli el a szén gázra cserélésével, miközben az áramigény növekedését segíti az elektrifikáció is, melynek során a fűtéstől a közlekedésig egyre több területen zajlik a villamosítás. Nem meglepő tehát, hogy tavaly a globális földgázfogyasztás új csúcsot ért el, és a növekedés háromnegyede a fejlődő országokból érkezett. 

A turbinák hiányát súlyosbítja, hogy a piacot mindössze három cég – a Siemens Energy, a GE Vernova és a Mitsubishi Heavy Industries – uralja, akik ugyan terveznek némi kapacitásbővítést, ám ezzel nem kapkodnak, miután az iparág 1990-es évi szárnyalása kérészéletűnek bizonyult. A gyorsan telepíthető, hatékony berendezések népszerűek voltak az amerikai árampiac deregulációját követően, ám a gázárak emelkedése gátat vetett a növekedésnek, és az iparági konszolidáció után a fenti három cég szerezte meg a piac több mint 70 százalékát.

Ezért nincs meg a turbinák gyártásához szükséges kapacitás

Az Egyesült Államokban és Európában ezután stagnáló áramfogyasztás és az ezzel járó lanyha kereslet miatt a vállalatokat készületlenül érte a koronavírus-járványt követően fellendülő piac. A cégek azért igyekeznek lépést tartani az igényekkel, így tavaly a GE Vernova bejelentette, hogy az eddigi 55 nagy turbina helyett 2026-tól már évi 70-80-at fognak gyártani. A Mitsubishi Heavy pedig 30 százalékos kapacitásbővítésre készül, ám a cég vezérigazgatója, Eisaku Ito szerint ez is kevés.

A GE Vernova így ma már gyakran csak 2030-as szállítást vállal, míg a Mitsubishi Heavy 2027-es és 2028-as termelése is már csaknem betelt. A Bloomberg kérdésére a Siemens Energy pedig nem árulta el, hogy hogyan néz ki a cég menetrendje, de jelezte, hogy egy gázerőműhöz nemcsak turbinára, de sok más dologra is szükség van.

Az Asia Natural Gas & Energy Association iparági lobbiszervezet – melynek többek között az Exxon és a Chevron is tagja – szerint a feltörekvő ázsiai gazdaságok szén-dioxid-kibocsátása harmadával csökkenhet, ha a szénerőműveket LNG-üzeműekre cserélik. Azonban ez egyre nehezebb, ha a fejlett országok elszipkázzák az ehhez szükséges turbinákat.

Hirtelen a fejlett országokban is ismét növekedésnek indult az áramhasználat

Az adatközpontok, a légkondicionálók és hőszivattyúk telepítése, vagy éppen az elektromos autók terjedése az Egyesült Államokban és más országokban is az áramfogyasztás növekedését hozza magával az előrejelzések szerint. A 2010-es évek nagyjából stagnáló fogyasztása után az amerikai áramigény 25 százalékkal nőhet, míg a fejlesztők 2028-ig mintegy 26 GW gázerőmű üzembe helyezését tervezik. 

Németország 20 új gázerőművet tervez 2030-ig felhúzni, és újabban a japán közművek is gondolkoznak hasonló beruházásokon, miközben a 2030-as Világkiállításra készülő Szaúd-Arábia is részben gázerőművekkel fedezné a megnövekedett áramigényt. A megugró kereslet természetesen az árakat is felhajtotta, így az egyik legnagyobb amerikai áramszolgáltató, a NextEra Energy szerint egy új, kombinált ciklusú gázerőmű 2021-ben kW-onként 800 dollárba került, ám ma már ez az ár inkább 2600-2800 dollár.

A hiány adta lehetőségeket, és az óriási kereslet nyereségét így a három nagy nemzetközi cég arathatja le, miután az iparág évtizedes konszolidációja, a titoktartás és egy új gázturbina fejlesztésének költségei olyan belépési korlátot jelentenek, amit a közeljövőben senki nem tud megugrani.