Trump Oroszországgal kapcsolatos cikkcakkjai mögött nagyon átgondolt egyensúlyozás áll

Kizárható-e egy „tektonikus” változás az amerikai politikában Ukrajna kapcsán? Jobb lenne, ha ki lehetne zárni. Erről értekezik a The War Zone (TWZ) nevű tekintélyes katonai-biztonságpolitikai fórum heti hírlevele. Megnyugtató választ azonban nem tud adni. Mint ahogy maga Trump elnök sem, aki nyilván pillanatnyi zavarában „papírtigrisnek” minősítette Oroszországot. 

Moszkva a félhivatalos kormányfórumon (RIA Novosztyi) „váratlannak” minősíti a magyar kormányfő nyilatkozatát, hogy „lelövik a feltehetően oroszországi eredetű drónokat Magyarország felett”, éshogy az EU „minden szempontból” erősebb Oroszországnál. 

Jöhet a Merz - von der Leyen meccs

Európában, az EU külpolitikájában viszont nem kizárhatóak ezek a tektonikus mozgások. Várható volt, hogy Friedrich Merz német kancellár előbb-utóbb nekimegy honfitársának, Ursula von der Leyennek. 

Merz azonban elfelejti, hogy azokban az időkben Németországnak gazdaságilag is nagyon jól ment. 

• A Moszkva pozícióját támogatók szerint azért, mert a német export-gazdaság az olcsó oroszországi energiahordozók importja miatt nagyon versenyképes volt. 
• A kancellár mindeddig eléggé szerényen teljesített. 
• Felvállalta az Ukrajna-támogató ad hoc koalíció vezetését, de érdemi döntéseket eddig nem hozott. Továbbra is nyitott kérdés, hogy szállítsanak-e Ukrajnának KEPD350-es Taurus mintájú, nagy erejű, önállóan célra vezérelt, sugárhajtású motorral felszerelt cirkáló rakétákat. 
• Védelmi minisztere hevesen ellenzi a Taurusok Kijevnek való szállítását. A minap is csak két Patriot rendszer szállítását ígérte meg ez évre. 

Visszatérve Trumpra, ha nyíltan és katonailag is szembefordul Putyin Oroszországával, ahogy az orosz elnök sajtószóvivője fogalmazott: elképzelhetetlenül nagy baj lehet belőle. Dmitrij Peszkov valószínűleg a Kelet és a Nyugat között kitörhető atomháborúra célzott. Ám 

Trump és a nagy Tomahawk-kérdés

Az  Egyesült Államok külpolitikája – amely a jelenlegi helyzet konzerválásában érdekelt – nem akarhat megváltozni mindent megrengető módon. Trump nem akar összetűzést az oroszokkal, sem NATO-tagként, sem kétoldalú alapon. Ezt jelzi, hogy hónapok óta „lebegtetik” a BGM-109-es Tomahawk mintájú cirkálórakéta Ukrajnának való szállításának engedélyeztetését – de Trump elnök nem döntött a kérdésben.

Ebben is különbözik az USA a NATO európai „kemény magjától”. Amerika katonailag alulmaradhat a stratégiai támadó-fegyverrendszereit (nukleáris, és/vagy hiperszónikus fegyvereit hordozó interkontinentális vagy közép-hatótávolságú nehéz rakétáit) az utóbbi évtizedben radikálisan megújító Moszkvával szemben. Nem beszélve arról, hogy Peking vélhetően automatikusan Moszkva oldalára állna. Kína haditechnikájának megújulása még az orosz ütemet is felülmúlja;  néhány stratégiai támadófegyver-kategóriában a kínaiak világvezetőkké váltak.