Orosz-ukrán háború: harc az atomerőműért, szuperradar épül Kalinyingrádban
Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjiai a Dnyeper folyó bal, az orosz erők által 2022 óta folyamatosan ellenőrzött partján van, jelenleg leállított állapotban. Az erőmű körüli harcok az orosz-ukrán háború egy legfontosabb momentumává válhatnak.
A leállított állapot azt jelenti, hogy a reaktor nem termel áramot, de az uránium-atommag hasadás, amely az energiát adja, - és amelyet a kimerült (leszegényített) fűtőelemek még tartalmaznak - nagyon alacsony szinten folytatódik – ám a folyamat hűtést igényel. Az ehhez, a szivattyúk működtetéséhez szükséges áramot korábban a magasfeszültségű hálózatból vették le. Amióta harcok folynak az erőmű körzetében, a hat reaktorblokk lekapcsolt, „hideg” állapotban várja az újraindítást. Amire vélhetően csak az ukrajnai béke megkötésének bizonytalan időpontja után kerülhet sor. Az erőmű irányítását Oroszországból „importált” szakemberek végzik – jelenleg felügyelik a „hideg” állapotú konzerválás folyamatát.
"Stratégiai hiba" az orosz-ukrán viszonyban
Moszkva szeretné megszerezni az ellenőrzést a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZAESz) felett. Ezzel kiküszöbölni a sztálini-hruscsovi-brezsnyevi időszak stratégiai hibáját, Ukrajna szovjet kirakatállammá való túlfejlesztését.
Az ukránok kapták a múlt század derekán a szovjet atomerőmű építési program színe-javát.
- Csernobilt, a tragikus sorsú, Európát, a világot veszélyeztető 1986-os nukleáris erőmű-baleset színhelyét is a ZAESz-hez hasonló méretű, hatblokkos monstrummá akarták fejleszteni.
- Hasonlóképpen náluk épült a világ egyik legnagyobb vízügyi-energetikai programja, a Dnyeper folyó ukrán szakaszán hat hatalmas, egyenként több száz megawattnyi energiát is termelő gát-, vízlépcső rendszere.
- Az 1986-os csernobili atomerőmű-robbanás (nem nukleáris), az ezt követő teljes leállítás miatt a főváros, Kijev energiaellátása is veszélybe került.
Magyarázatok és félremagyarázások
A ZAESz helyzete, mint az ukrajnai háború valamennyi eleme, mindkét szemben álló fél erőteljes propaganda (ténytorzító) hadjáratának a középpontjában van. Az Enerhodar nevű erőműváros szomszédságában lévő hatblokkos atomerőmű 2022 óta az orosz csapatok ellenőrzése alatt áll. Ennek ellenére az ukránok szerint az oroszok lövik a saját embereiket, az oroszországi kontroll, irányítószemélyzet által felügyelt erőművet. Moszkva persze cáfol, mondván mi értelme lenne egy, a saját ellenőrzése alatt álló létesítményt támadni.
A helyszínen 2022 óta
jelen vannak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) emberei is, akiknek a jelentését mindkét fél a saját érdekei szerint forgatja ki.
A nyugatiak és a velük szövetséges ukránok – kiváltképpen az utóbbiak – azt állítják, hogy Moszkva leállítja az erőmű nukleáris berendezéseinek hűtéséhez szükséges villamos áramtermelést.
Oroszország ezt cáfolja, az IAEA pedig igyekszik középen maradni, azonban jelentéseit sorozatosan torzítják. A Guardian című napilap 2025. október elsejei számában közölt fényképfelvételen az 1.-es számú erőműblokk látható, az előtérben egy őrt álló oroszországi fegyveres katonával és frissen megrongált (gránátok, drónok?) vasbeton akadály-berendezéssel.
Az oroszok állítása szerint elegendő dízel-üzemanyag áll rendelkezésre az áramfejlesztő generátorok működtetéséhez.
A zaporizzsjei atomerőmű mind a hat reaktorblokkja le van állítva. Több mint egy hete az erőmű teljesen a saját áramfejlesztőire van utalva, ami az ENSZ energetikai kiadványa szerint meglehetősen kockázatos. A hírlevél szerint jelenleg nyolc áramfejlesztő generátor működik, kilenc van készenléti állapotban, három pedig karbantartás alatt áll.
Igen ellentmondásosan ítélik meg az energia-komplexum helyzetét a kívülállók, aszerint hogy melyik táborhoz tartoznak. A szóban forgó ENSZ-kiadványban Rafael Grossit, az IAEA fejét idézik, aki szerint
- "mindaddig, amíg a tartalék dízelgenerátorok megfelelő mennyiségű elektromos áramot képesek termelni, amellyel a legfontosabb biztonsági feladatokhoz és a hűtéshez szükséges energiamennyiséget szolgáltatni tudják, a reaktoregységek és az elhasznált nukleáris fűtőanyag biztonsági helyzete stabil".
- Viszont a Guardian Grossi-idézete egészen másról szól. A brit lap szerint a helyzetet: „Világos, hogy nem fenntartható a nukleáris biztonság szempontjából”.
Hogy melyik a hitelesebb, azt talán a harmadik, egyesítő jellegű elmélet döntheti el. Eszerint ugyanis az erőmű feletti ellenőrzésről van szó.
Eddig az erőművet „technikai” árammal ellátó vezeték odaátról, Ukrajna kormányellenőrzés alatt álló területeiről jött.
A Dnyeper folyó alatt pedig vastag szigetelt kábel hozta a tartalék-áramot. Ez a két, egymással háborúban álló ország különleges kapcsolatainak egyike lehetett. (Mint amilyen a Druzsba – Barátság kőolaj-vezeték, amelynek déli – az elvben a magyarokat és a szlovákokat ellátó - ága több száz kilométeren át ukrán kormányterületen halad. Az ukránok mégis az oroszországi területen lévő szivattyúállomásokat támadják).
A mostani kiélezett helyzetben mind Kijev és Moszkva egyaránt magához akarja láncolni Európa legnagyobb atom-erőművét. Ezt a többi között az elektromos-áram szükségvezeték ellenőrzésével érhetik el.
A New York Times (NYT) műhold-felvételek elemzése után arra a következtetésre jut, hogy Oroszország a saját rendszerébe akarja becsatlakoztatni a Zaporizsjai erőmű gigászt és már Mariupol irányából 80 kilométeres vezetékszakaszt már meg is épített.
Ehhez Moszkva mind a „technikai” tápvezetéket megépíti, mind azt a hatalmas magasfeszültségű légvezeték-rendszert, amellyel ezt az óriási elektromos energiamennyiséget el tudja vezetni.
Moszkva Kalinyingrádból is figyel
Azaz itt már Ukrajna szerepe, sorsa másodlagossá válik, egyre inkább kelet-nyugati összecsapássá, - egyelőre még csak huzakodássá – válik a háború. Moszkva valamilyen új, szupertechnológiájú, szuperméretű radar-, szenzorrendszert épít Kalinyingrádban, ahonnan egész Európát szemmel lehet tartani. Még nem tudni, hogy az azerbajdzsáni Gabalánál épülthöz (2012-ben leállították) hasonló monstrumról van-e szó, de a NATO-ban pontosan tudják, hogy Moszkva innen figyelheti a nyugat-európai rakéta-indításokat, katonai légi forgalmat.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
