BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megmentették a gyakorlati oktatást

Az új szakképzési törvény gyógyítóan hatott a 2008. táján válságba jutott gyakorlati szakképzésre. Legalábbis a KŐRÖSTANODA oktatói jelentős részben az állami beavatkozásnak tulajdonítják tanműhelyük fennmaradását

Nagykőrösön évtizedekig az Ádám László iskola látta el szakemberekkel a környékbeli ipart. A városi önkormányzat 2008-ig bírta fenntartani intézményét, de mivel a tanulók helybentartásához ragaszkodtak, a nagykőrösi református egyházközséggel egyeztek meg az iskola további működtetéséről. Az elméleti oktatást vállalta az Arany János Református Gimnázium és Szakiskola, a tanműhely fenntartására pedig KŐRÖSTANODA néven nonprofit gazdasági társaságot hozott létre az új fenntartó és a szakoktatók. Akkor mindannyian azt gondolták: vállalnak annyi munkát, aminek jövedelméből kiegészítik a költségeket, és zavartalanul folytathatják a gyakorlati képzést. Tévedtek.

– Veszélyes időszakra esett a cégalapítás, hiszen épp akkor súlyosbodott a gazdasági válság. Sorra mentek csődbe azok a cégek, amelyek eddig elláttak bennünket munkával, a talpon maradóknak pedig annyira megcsappantak a megrendeléseik, hogy nekünk nem jutott abból szinte semmi. Már a 2008-as év végén úgy tűnt, csődbe megy a tanodánk is. A rezsiköltségek oly mértékben emelkedtek, hogy azokat az állami támogatás és saját bevételünk együtt sem fedezték. A többségi tulajdonos egyházközség nem tudott pénzügyileg segíteni, ezért kollegáimmal, Hengán Istvánnal és Juhász Mihállyal választás elé álltunk: előremenekülünk, vagy elhagyjuk a pályát. Saját zsebből milliókat invesztáltunk a tanodába, azzal sikerült még egy évet kihúznunk. A következő hónapokban fizetés nélkül dolgoztunk, de még így is a 4. év végén mondhattuk azt, hogy nem vagyunk veszteségesek. Az új szakképzési törvény alapján több állami támogatást kaptunk, ami a cég más bevételeivel végre fedezte kiadásainkat – emlékezett a keserves időkre Huszár Sándor, a KŐRÖSTANODA vezetője.

A bajok azonban az iparitanuló-képzésben sem járnak egyedül. A 2013. év augusztusára elfogytak a beiratkozók, ezért a gimnázium megszüntette az elméleti képzést.

– Az elméleti oktatáshoz új iskolát kerestünk. Autószerelőink korábban is a kecskeméti Gáspár András szakiskolába jártak, ezért a kecskeméti intézménnyel állapodtunk meg a kőműves, a géplakatos, a szerkezetlakatos és az ipari gépész tanulóink beiskolázásáról. Ez idő tájt 51 tanulónk jár a Gáspárba. Tanműhelyünk kapacitása kihasznált, de nem úgy, ahogy szeretnénk. A fiatalok többsége csak néhány szakmához vonzódik. Népszerű az autószerelői pálya, viszont csak öt kőműves tanulónk van. Az utóbbi időben nő ugyan a gépészetet választók száma, de az még most is hiányszakma. A járműgyártás fellendülésével a vállalatok kénytelenek betanított munkásokkal helyettesíteni a gépészeket.

Az ipari termelés, főleg a járműgyártás bővülésével, új technológiák bevezetésével a szakmai felkészítés iránti igény folyton változik. Különösen a nagykőrösi tanodából kikerülő szakemberek többségét foglalkoztató Kecskemét környéki cégek számítanak a korszerű tudású munkatársakra.

– Az ipari gépész új szakma, hamarosan megszűnik a géplakatosság, a szerkezetlakatosság pedig épület- és szerkezetlakatossággá alakul át. A gyakorlati oktatásban nagy felelősség igazodni a gazdaság igényeihez, hiszen az a célunk, hogy minden végzett tanulónk munkát kapjon. A Mercedes gyár letelepedése óta nemigen időznek álláskereséssel, és más iparágak foglalkoztatásában is érzékelünk lassú javulást. Amióta a kamarák felügyelik a szakképzés nagy részét, akad bőven intéznivalónk mindkét megye iparkamaráinál. Azt tapasztaljuk, hogy a Bács-Kiskun megyei hivatal rugalmasan intézi ügyeinket, széleskörű támogatást, tájékoztatást kapunk munkánkhoz, a szintvizsgáztatásban teljes összhangban dolgozunk.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.