Sikeres, de ellentmondásos éve volt a Mátrai Erőműnek

Ellentmondásos, ám kétségtelenül sikeres esztendőt zárt 2013-ban a Mátrai Erőmű Zrt., Heves megye második legnagyobb vállalata. A cég 6 milliárd kilowattóra villamos energiát állított elő, 5,5 milliárdot értékesített, s nyolc és fél millió tonna szenet termelt. A műszaki csapás azonban az elmúlt évben sem kerülte el a gazdasági társaságot, hiszen a bükkábrányi óriás kotrógépben egy olyan szerkezeti elem tört el, amely a negyvenéves gépekben sem szokott. A két és fél hónapos kiesést azonban átstrukturálással sikerült ledolgozni.

A gazdasági csapást a részvénytársaság számára a piac jelentette, zuhantak ugyanis az energiaárak, a 2009-es nagykereskedelmi ár felére esett a villanyáram értéke Európában. Ehhez még lehetett volna alkalmazkodni, de a zuhanás fele egy év alatt következett be. A tőzsdén már a 2003-as árszínvonalon jegyezték a villamos energiát.

– Emiatt takarékossági intézkedések bevezetésére volt szükség, új piacokat keresni már nem volt idő. Több áramot kellett termelni, viszont olcsóbban. A nyolcmilliárd forintos árbevétel-kiesésből hatmilliárdot sikerült kompenzálni, de az eredmény csökkent – mondta el a Hírlapnak Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke.

A cégvezető kifejtette, hogy az év ennek ellenére sikeresnek mondható, hiszen talpon maradtak, ellentétben más hazai erőművekkel. Piaci részarányukat húsz százalékra növelték, az adózott eredményük pedig megközelíti a 10 milliárd forintot. Középtávon nem lehet számítani az energiaárak növekedésére, tehát olyan céget kell építeni, amely biztosítja a mostani színvonalat, jövedelmezőségi szintet, megélhetést.

A munkahelyek megtartására két út kínálkozott a vállalatnál. Egyrészt a bevételek növelésével: például a szén közvetlen értékesítésével. Romániai exportra félmillió, míg a lakosság részére 350 ezer tonnát adtak el idén, jövőre pedig összesen egymillió tonnát terveznek értékesíteni. Valaska József szerint ez nagy segítség a családoknak is, hiszen százezer otthon téli fűtését segítettek megoldani. A családok 20–40 ezer forintot spóroltak ahhoz képest, mintha fával vagy gázzal fűtenének. Segítettek a térségbeli szegényeknek is, az önkormányzatok fél áron juthattak hozzá a rászorulóknak szánt tüzelőmennyiséghez.

A bevételeket növelni az erőmű ipari parkjának bővítésével, az áram és a hő, illetve a víz eladásával is lehet. Két új üzem, egy fehérjefeldolgozó és egy bioetanolgyár létesülhet a területen, amely 2015 elejétől évi ötmilliárd forintos plusz árbevételt jelenthet. Jövőre kezdik el a két, egyenként 15 megawatt kapacitású fotovoltaikus erőmű építését, az első ütem 2015-ben, a második pedig 2016-ban áll üzembe.

A munkahelyek megtartásának másik eszköze a 20 százalékos költségcsökkentés. Ennek következtében a béreket az idén legfeljebb a tizedével visszavágják, s ebben partnerek voltak a szakszervezetek, de mint a fórumokon kiderült, a munkavállalók is támogatták ezt a megoldási javaslatot. A takarékoskodás miatt így egyetlen dolgozót sem kell elküldeni.

Valaska József kifejtette, hogy hozzájárultak a rezsicsökkentéshez is, bár a kormányzati intézkedés őket valójában nem érintette. Az MVM-nek viszont a korábbi szerződéshez képest tízmilliárd forintos engedményt adtak, s még így is nyereségesek maradtak. Összesen 22 milliárd forint adót fizettek be a magunk mögött hagyott esztendőben az államkasszába, ötmilliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. Értékteremtésben, nyereségességben az adatok tanúsága szerint a húsz legjobb hazai cég között tartják számon a Mátrai Erőmű Zrt.-t.

Az elnök a jövőről szólva arra is kitért, hogy 2014-re lekötötték az összes megtermelt áramot, még vásárolniuk is kellett hozzá. Fenntartják továbbra is a kétbányás működést, s dolgoznak a középtávon túli terveken. A legfőbb cél az, hogy növeljék az árbevételüket és a nyereségességüket, ennek érdekében végeznek el különböző fejlesztéseket is. Mint mondta, a megmaradásukról maguknak kell gondoskodniuk, segítséget nem várhatnak.

Milyen lesz a Mátrai Erőmű tíz év múlva?

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke szerint tíz év múlva az erőmű a mostani 800 helyett már csak 600 megawatt villamos áramot termel majd szénből, ez a 2050-es évekig megmarad. További 4-500 megawattnyi megújuló kapacitásuk lesz, főleg a nap, vagy a szél segítségével termelnek villanyáramot. Nem mondanak le az energiatárolásról se, ezért vizes, szilárd, levegős, hidrogénes megoldás is szóba jöhet. A tárolás kulcskérdés lesz az évtized második felében. Sok nyugat-európai erőműszállító cég (illetve az anyavállalat is) dolgozik ezen, ők is erre a vonalra kapcsolódnak rá.