BUX 53,509.01
0.00%
BUMIX 4,376.9
0.00%
CETOP20 2,531.44
0.00%
OTP 18,120
0.00%
KPACK 7,050
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
0.00%
RABA 1,385
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OPUS 221.5
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,668
0.00%
0.00%
ALTEO 2,350
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,690
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 4,500
0.00%
0.00%
NAP 1,875.8
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Nem lesz egyetlen rákgyógyszer

Dollár százmilliárdokat emésztettek és emésztenek fel jelenleg is azok a kutatások, amelyek során tudósok a rák ellenszerét keresik. Az eddigi felfedezések nyomán az egykori halálos kór mindinkább krónikus betegséggé szelídül, sőt több daganattípus, időben felismerve, száz százalékosan elpusztítható. Ám minél többet tud az orvostudomány a daganatokról, annál bizonyosabb: nem lesz, mert nem lehet általános rákgyógyszer, amellyel minden daganat meggyógyítható.

Csaknem 20 milliárd dollárra becsülte a rákkutatással kapcsolatos éves globális kiadásokat egy átfogó nemzetközi tanulmány néhány évvel ezelőtt. Az elemzés szerint a legtöbb pénzt az Egyesült Államokban fordítják a rák okának felderítésére és a gyógymód megtalálására; az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet legfrissebb becslései szerint az USA ráfordításai tavaly már meghaladták a nyolc milliárd dollárt. A második helyen a 24 legnagyobb gyógyszercég fejlesztési költései állnak, míg Európa és a világ többi része nagyjából azonos összegből harcolnak az emberiséget jelenleg első helyen tizedelő kórral szemben.

A dollár százmilliárdokat felemésztő kutatások ellenére a mai napig nem sikerült megtalálni a rákbetegség ellenszerét. Mi több, egészen biztosak lehetünk abban, hogy nem lesz általános rákgyógyszer, olyannyira komplex betegséggel állunk szemben – mondja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Bodoky György professzor mindazonáltal hangsúlyozza: ha átütő eredményt egy-egy területen sikerült is csak elérni, a rák gyógyítása óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt húsz évben, a betegek életkilátásai szinte össze sem hasonlíthatók akár csak a tíz évvel ezelőttivel, és a gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az egykori halálos kór mindinkább krónikus betegséggé szelídül.

A fő cél persze továbbra is a rettegett kór gyógyíthatóvá tétele, amelyen kutatók ezrei dolgoznak világszerte az akadémiai és egyetemi kutatóhelyektől a biotechnológiai vállalatokon át a vezető gyógyszeripari világcégekig, kormányzati, alapítványi, közösségi, céges forrásokat és kockázati tőkét egyaránt bevonva. A gyógyszerfejlesztés ugyanis az óriási kockázatok miatt rendkívül költséges: tízezer molekulából átlagosan mindössze 250 jut el preklinikai fázisba – amikor azokat még csak laboratóriumban vizsgálják -, és a klinikai vizsgálatokat követően ezekből születik meg - jó esetben - az az egyetlen regisztrált gyógyszer, amelyet azután forgalomba lehet hozni. Mindez legalább tíz évet vesz igénybe, és a befektetésigénye ma már 1 és 12 milliárd dollár, vagyis 200 és 2.500 milliárd forint között mozog.

A gyógyszerfejlesztésen belül ráadásul az onkológia területén a legkisebb a sikerarány - teszi hozzá Schnaider Tamás, az Abbvie Magyarország orvos-igazgatója. Egy 2012-es vizsgálat szerint a humán vizsgálati fázisba lépő szereknek csupán a 6,7 százalékát engedélyezik az USA-ban (szemben az egyéb terápiás területekre együttesen számolt 12,1 százalékkal). Az onkológiai szerek a klinikai kutatások utolsó fázisában is lényegesen nagyobb arányban véreznek el, mint egyéb készítmények. Ez az alacsony sikerráta is hozzájárul a végül törzskönyvezésre kerülő készítmény magas árához – magyarázza a szakember.

Ennek ellenére hatalmas erőfeszítéseket tesznek a kutatók a rák ellenszerének megtalálása érdekében: 2007 és 2010 között csaknem 41 ezer klinikai vizsgálat zajlott világszerte, ezek mintegy 22 százaléka, 9000 onkológiai szerrel. Az Amerikai Gyógyszerügyi Hatóság (FDA), amelynek szűrőjén minden új készítménynek át kell mennie, amelyet az USA-ban forgalomba akarnak hozni, 2004 óta évente átlagosan 26 új készítményt törzskönyvezett. A hatóság 2013-ban 27 gyógyszernek adott zöld jelzést, ezek között kilenc, daganatos megbetegedések kezelését szolgálja. 

A gyógyítás sikerességéhez azonban nem elég az ellenszer, kiemelt jelentősége van a korai felismerésnek is. „Nagyon sok daganat valóban jó eséllyel gyógyítható, ha időben elkezdik az adekvát kezelést” - magyarázza Takács Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Onkológiai Munkacsoportjának vezetője, a Jahnssen-Cilag közkapcsolati igazgatója Példaként a mellrákot említi, amelyben, mint mondja, ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia. De hasonló a helyzet a prosztatarákkal, számos vérképzőszervi daganattal és bizonyos tüdődaganatokkal is, amelyekre már létezik végleges gyógyulást biztosító, vagy az életet jelentősen meghosszabbító terápia.

Bodoky professzor mindemellett azt hangsúlyozza, hogy az onkológiában továbbra is a daganat végleges eltávolítása az elsődleges kezelési módszer, az onkológiai szerek - legyenek azok a daganatsejteket elpusztító citosztatikumok, vagy a daganatsejteken belül célzottan támadó molekuláris szerek – csak a sebészeti beavatkozás kiegészítői. A jövőben azonban, a genetikai alapú gyógyítás révén elképzelhető, hogy kizárólag gyógyszerrel is megfékezhetőek lesznek a daganatos betegségek, illetve visszafordíthatóak a rákos folyamatok.

Egy országnyi ember hal meg évente rákban
A rák a vezető halálok világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2012-ben 32,6 millióan éltek rákbetegséggel. Ugyanabban az esztendőben újabb 14,2 millió embernél diagnosztizáltak daganatot, a betegség következtében pedig 8,2 millióan haltak meg. Előrejelzések szerint 2030-ra a 13,1 milliót is eléri a rákbetegségben meghaltak száma.

A férfiakat tizedelő leggyakoribb rákbetegségek a világon a tüdő-, a gyomor-, a nyelőcső- a máj-, valamint a bélrendszeri daganat. A nők körében a mell, a tüdő, a gyomor, a bélrendszer és a nőgyógyászati daganatok követelik a legtöbb áldozatot. A fejlődő országban méhnyak-rákban halnak meg legtöbben. A daganatok egyötödének a hátterében krónikus fertőzés áll, például a méhnyak-rák előidézője döntő részben a humán papillomavírus (HPV) vagy a májráké a hepatitis-B.

Kapcsolódó cikkek