BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Reklámpiac: óvatos optimizmus

Sokéves zsugorodás után tavaly 0,6 százalékkal növekedett a reklámpiac, ami 175 milliárd forint bevételt jelent

Minimálisan ugyan, de növekedett tavaly a reklámpiac, amely mintegy 175,4 milliárd forintot tett ki tavaly 0,6 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Ez 2012-ben 174 milliárd forint volt a Magyar Reklámszövetség adatai alapján. Ezúttal is net-net reklám árbevételt számítottak, vagyis kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékok levonása utáni, tiszta árbevételt, amely nem tartalmaz barter tevékenységből származó bevételt. „Az utóbbi években megfigyelhető reklámpiaci átrendeződés a tavalyi évben is folytatódott. Mind a világméretű trendek magyar hatásai, mind pedig a magyar sajátosságok éreztették a hatásukat. A tavalyi eredmények reménykeltőek és óvatos optimizmusra adhatnak okot a szakma egésze számára” – mondta tegnap Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke.

A piac legnagyobb változása, hogy az internet lehagyta a sajtót, így a televíziós piac mögött megcserélődött a sorrend. A tévés reklámpiac mindössze 45,6 milliárd forintra rúgott 2013-ban 56 csatorna adatai alapján. Ez 2012-ben még 48,7 milliárd forint, 2011-ben pedig 54,9 milliárd forint volt. Tavalyhoz képest egy új csatorna (M3) csatlakozott a felméréshez, egy csatorna pedig (Hír TV) kikerült az adatszolgáltatók közöl. Az internetes reklámpiac 16 százalékos növekedéssel 39,1 milliárd forinton zárt.

„Bár az internetes, digitális piac a második legnagyobb értéket érte el, és azon belül is jelentősen emelkedett a mobiltelefonokra értékesített hirdetéseké, a szektorban egyre nagyobb teret nyernek a globális piaci szereplők, míg visszaszorulnak a helyiek” – mondta Novák Péter, az IAB Hungary elnöke. Szerinte előre lehetett látni a növekedést. Az internetes piacon 32 médiacég adott adatot, és szakértői becsléseket is alkalmaztak.

A reklámpiac minimális növekedéséhez az internet mellett a rádiós piac járult hozzá. A televízió és a sajtó bevételei tavaly is lefelé húzták a statisztikát, a direkt marketing is csökkent, a közterületes szegmens és az ambient pedig stagnált. Az országos földfelszíni csatornák még mindig a bevételek kétharmadát, 31,6 milliárd forintot birtokolják, de a 2012-es 35,2 milliárd forinthoz képest ez 10 százalékos csökkenést jelent. Míg a kábelesek 13,9 milliárd forinton osztozkodtak, de ez már 4 százalékos növekedést mutat.

Ennek megfelelően nőtt a kábeltelevíziók részaránya a telsjes reklámtortán belül, a szektor összbevételének 31 százalékát ezek az adók adták. „Ha a tendenciát nézzük, akkor összességében ez már zsinórban az ötödik év, amikor csökkentek a bevételek. Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy idén már kicsi növekedés lehet” – hangsúlyozat Kovács Krisztián, a MEME elnöke.

Hozzátette: az összes reklámbevételen belül a klasszikus reklámszpotokból származó bevételek minimálisan, kevesebb mint 4 százalékkal estek. A non-szpot típusú bevételek csökkenése pedig elsősorban egy módszertani változásból ered, a szponzorfinanszírozott műsorok esetében most először egységesen a nettó (vagyis a gyártási költséget nem tartalmazó) bevételekkel számoltak.

„A sajtópiacot 35,8 milliárd forintos reklámbevétel mellett 62 milliárdos lapeladási bevétel is gazdagította, emellett a Magyar Lapkiadók Egyesületéhez tartozó nyomtatott sajtótermékek az internetes kiadványaikon keresztül további 5,5 milliárd forintos hirdetési bevételt is elértek” – ismertette Kovács Tibor, az egyesület elnöke. A sajtótermékek reklámtortájából a legnagyobb szeletet a napilapok hasították ki maguknak, 36 százaléknyit, míg a női lapok részesedése 19 százalékos, az önkormányzati és ingyenes lapoké 18 százalékos volt. Kovács Tibor közölte még: számítottak a sajtópiac reklámbevételeinek csökkenésére, annak mértéke azonban sokkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

Nincs különösebb okuk panaszra a közterületiseknek. A felületek száma nem változott (25 ezer óriásplakát), és a kihasználtságuk is remek volt, főleg 2013 utolsó negyedévében. Fő előnye az outdoor piacnak, hogy a kkv-szektor is szívesen használja, hiszen a tévés hirdetést többségük nem tudná megfizetni. „A stabil és erősödő outdoor médián belül a standard, kampányjellegű reklámeszközök (óriásplakát, citylight) reklámárbevétele és kihasználtsága jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ami elsősorban az egyéb, egyedi eszközök megszűnésével, csökkenő használatával, másrészt több új hirdetői szegmens megjelenésével magyarázható” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Szelei Szilárd, az MKMSZ elnökségi tagja.

A korábbinál lényegesen megbízhatóbb adatokat közöltek a rádiós piacról. Lényegesen több rádiócsatorna vett részt a felmérésben. Míg 2012-ben a rádiók összbevétele 6,8 milliárd forint volt, ez 2013-ban 8,8 milliárd forintra ugrott, ami 29 százalékos növekedés. Összességében a teljes reklámtortából a korábbinál kisebb, de még változatlanul a legnagyobb szeletet a televizíós hirdetések adják, több mint 25 százaléknyit, a második helyre azonban a tavalyi évben már az internet került több mint 22 százalékkal, megelőzve a sajtót, amelynek bő 20 százaléknyi bevétel jutott.

Jelentős gazdasági hatás

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) megbízásából a PwC Magyarország által készített „A reklám gazdasági hatásai” című kutatás legfontosabb megállapítása, hogy minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét. 2012-ben hazánkban 174 milliárd reklámra fordított forint 820 milliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. Ez 2013-ban is hasonló szinten maradt. „Az eredmények alátámasztják, hogy a kommunikációs iparág a gazdaság motorja, mert támogatja a tisztességes versenyt, lehetővé teszi az innovációt és a technológia fejlődését, számos más iparágat támogat, és így jelentős munkavállalói réteget tart el” – mondta Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.