BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Reklámpiac: óvatos optimizmus

Sokéves zsugorodás után tavaly 0,6 százalékkal növekedett a reklámpiac, ami 175 milliárd forint bevételt jelent

Minimálisan ugyan, de növekedett tavaly a reklámpiac, amely mintegy 175,4 milliárd forintot tett ki tavaly 0,6 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Ez 2012-ben 174 milliárd forint volt a Magyar Reklámszövetség adatai alapján. Ezúttal is net-net reklám árbevételt számítottak, vagyis kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékok levonása utáni, tiszta árbevételt, amely nem tartalmaz barter tevékenységből származó bevételt. „Az utóbbi években megfigyelhető reklámpiaci átrendeződés a tavalyi évben is folytatódott. Mind a világméretű trendek magyar hatásai, mind pedig a magyar sajátosságok éreztették a hatásukat. A tavalyi eredmények reménykeltőek és óvatos optimizmusra adhatnak okot a szakma egésze számára” – mondta tegnap Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke.

A piac legnagyobb változása, hogy az internet lehagyta a sajtót, így a televíziós piac mögött megcserélődött a sorrend. A tévés reklámpiac mindössze 45,6 milliárd forintra rúgott 2013-ban 56 csatorna adatai alapján. Ez 2012-ben még 48,7 milliárd forint, 2011-ben pedig 54,9 milliárd forint volt. Tavalyhoz képest egy új csatorna (M3) csatlakozott a felméréshez, egy csatorna pedig (Hír TV) kikerült az adatszolgáltatók közöl. Az internetes reklámpiac 16 százalékos növekedéssel 39,1 milliárd forinton zárt.

„Bár az internetes, digitális piac a második legnagyobb értéket érte el, és azon belül is jelentősen emelkedett a mobiltelefonokra értékesített hirdetéseké, a szektorban egyre nagyobb teret nyernek a globális piaci szereplők, míg visszaszorulnak a helyiek” – mondta Novák Péter, az IAB Hungary elnöke. Szerinte előre lehetett látni a növekedést. Az internetes piacon 32 médiacég adott adatot, és szakértői becsléseket is alkalmaztak.

A reklámpiac minimális növekedéséhez az internet mellett a rádiós piac járult hozzá. A televízió és a sajtó bevételei tavaly is lefelé húzták a statisztikát, a direkt marketing is csökkent, a közterületes szegmens és az ambient pedig stagnált. Az országos földfelszíni csatornák még mindig a bevételek kétharmadát, 31,6 milliárd forintot birtokolják, de a 2012-es 35,2 milliárd forinthoz képest ez 10 százalékos csökkenést jelent. Míg a kábelesek 13,9 milliárd forinton osztozkodtak, de ez már 4 százalékos növekedést mutat.

Ennek megfelelően nőtt a kábeltelevíziók részaránya a telsjes reklámtortán belül, a szektor összbevételének 31 százalékát ezek az adók adták. „Ha a tendenciát nézzük, akkor összességében ez már zsinórban az ötödik év, amikor csökkentek a bevételek. Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy idén már kicsi növekedés lehet” – hangsúlyozat Kovács Krisztián, a MEME elnöke.

Hozzátette: az összes reklámbevételen belül a klasszikus reklámszpotokból származó bevételek minimálisan, kevesebb mint 4 százalékkal estek. A non-szpot típusú bevételek csökkenése pedig elsősorban egy módszertani változásból ered, a szponzorfinanszírozott műsorok esetében most először egységesen a nettó (vagyis a gyártási költséget nem tartalmazó) bevételekkel számoltak.

„A sajtópiacot 35,8 milliárd forintos reklámbevétel mellett 62 milliárdos lapeladási bevétel is gazdagította, emellett a Magyar Lapkiadók Egyesületéhez tartozó nyomtatott sajtótermékek az internetes kiadványaikon keresztül további 5,5 milliárd forintos hirdetési bevételt is elértek” – ismertette Kovács Tibor, az egyesület elnöke. A sajtótermékek reklámtortájából a legnagyobb szeletet a napilapok hasították ki maguknak, 36 százaléknyit, míg a női lapok részesedése 19 százalékos, az önkormányzati és ingyenes lapoké 18 százalékos volt. Kovács Tibor közölte még: számítottak a sajtópiac reklámbevételeinek csökkenésére, annak mértéke azonban sokkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

Nincs különösebb okuk panaszra a közterületiseknek. A felületek száma nem változott (25 ezer óriásplakát), és a kihasználtságuk is remek volt, főleg 2013 utolsó negyedévében. Fő előnye az outdoor piacnak, hogy a kkv-szektor is szívesen használja, hiszen a tévés hirdetést többségük nem tudná megfizetni. „A stabil és erősödő outdoor médián belül a standard, kampányjellegű reklámeszközök (óriásplakát, citylight) reklámárbevétele és kihasználtsága jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ami elsősorban az egyéb, egyedi eszközök megszűnésével, csökkenő használatával, másrészt több új hirdetői szegmens megjelenésével magyarázható” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Szelei Szilárd, az MKMSZ elnökségi tagja.

A korábbinál lényegesen megbízhatóbb adatokat közöltek a rádiós piacról. Lényegesen több rádiócsatorna vett részt a felmérésben. Míg 2012-ben a rádiók összbevétele 6,8 milliárd forint volt, ez 2013-ban 8,8 milliárd forintra ugrott, ami 29 százalékos növekedés. Összességében a teljes reklámtortából a korábbinál kisebb, de még változatlanul a legnagyobb szeletet a televizíós hirdetések adják, több mint 25 százaléknyit, a második helyre azonban a tavalyi évben már az internet került több mint 22 százalékkal, megelőzve a sajtót, amelynek bő 20 százaléknyi bevétel jutott.

Jelentős gazdasági hatás

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) megbízásából a PwC Magyarország által készített „A reklám gazdasági hatásai” című kutatás legfontosabb megállapítása, hogy minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét. 2012-ben hazánkban 174 milliárd reklámra fordított forint 820 milliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. Ez 2013-ban is hasonló szinten maradt. „Az eredmények alátámasztják, hogy a kommunikációs iparág a gazdaság motorja, mert támogatja a tisztességes versenyt, lehetővé teszi az innovációt és a technológia fejlődését, számos más iparágat támogat, és így jelentős munkavállalói réteget tart el” – mondta Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek