Az orosz-ukrán háború felgyorsítja a Globális Dél térnyerését
Új felállás körvonalai szilárdulnak meg Eurázsiában az orosz–ukrán háború hatására. Oroszország, Kína és India vezetésével a Globális Dél (BRICS) nagyobb és minőségileg más helyet követel magának a több hatalmi pólusúvá váló világban.
Ám a folyamat ellentmondásos, az új feltörekvő hatalmi blokk – amelyet a Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Narendra Modi nevek jelképeznek – egymáson belül is leszámolások, a másiknak való betartások, régi sérelmek kiújulásának színtere.
- India például olyan rakétákat (orosz-indiai kooperációban készülő, BrahMos mintájú szuperszonikus rakétákat) szállít a Fülöp-szigeteknek, amelyekkel visszaverhetik a hatalmas, sok száz szigetből álló archipelago elleni kínai tengeri támadásokat.
- Eközben Narendra Modi indiai kormányfő Pekingben tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok felsőbb szintre emeléséről.
A nagyhatalmak ismét erőből politizálnak, katalizátor volt az orosz–ukrán háború
Hasonló „szeretlek, de az asztal alatt jól bokán rúglak” hozzáállás jellemzi a tovább szilárduló kínai–orosz kapcsolatokat. És nem tűrik a „kicsik”, mint amilyen Litvánia, beleszólását a „nagyok” egymás közti vitáiba. A kínai (mandarin) nyelvű Baijiahao médium szerzői nagyon helyre tették a méreteihez mérten aránytalanul aktív parányi Litvániát – írja az orosz nyelvű ABN News. A lap megjegyzi, hogy Litvánia amúgy sem hatalmas kereskedelmi forgalma – ugyancsak büntetésként – drasztikusan visszaesett mind Pekinggel, mind Moszkvával szemben.
Ez a modern nagyhatalmi agresszivitás, a nemzetközi „felsőház” szemlélet ugyancsak érvényesült Kanada egyesített kínai–orosz „megbüntetésében”. Az ok: Ottawa különutas módon még kétoldalú alapon is rátett a nyugati szövetségi rendszer plusz Amerika szankciós intézkedéseire. Amint Washington közzétette az új büntetőintézkedéseket, például a vámemelést, Kanada ráduplázott. Persze megvolt rá az oka, hiszen
a nagy déli szomszéd fenyegetően barátságos megjegyzést tett arról, hogy Kanada akár az USA 51. tagállama is lehetne.
Ez nem kerülte el sem Peking, sem Moszkva figyelmét, mint ahogy az sem, hogy az új nemzetközi leosztás ez idő szerinti vesztesei – elsősorban az Egyesült Államok – és győztesei, Kína és Oroszország rávetették magukat a kriptodevizákra.
- Az amerikaiak a dollár globális szerepének újbóli megerősítésére,
- a kínaiak és az oroszok a dolláralapú világgazdasági szegmensek gyengítésére használnák az orosz nyelven a magyar fülnek eléggé kísértetiesen hangzó „kripta” (kriptodeviza) fogalmát.
Moszkva szállítana gázt, de Kínában vezetékkáosz van
Eközben az új szintre emelt kínai–orosz együttműködés sem repedésmentes. Hiába állapodtak meg a második, Oroszországból Kínába vezető, nagy (csaknem másfél méteres) átmérőjű földgázvezeték, a Szila Szibiri 2. (Szibéria Ereje 2.) megépítésében.
A Dzsamal-félszigetről Kelet-Mongólián át Kínába tartó vezeték 2600 kilométer hosszú, éves kapacitása 50 milliárd köbméter földgáz.
A vezeték teljes kapacitását legfeljebb tíz év múlva érheti el, ami nem az orosz gázszállítókon múlik. Ők be tudják préselni a vezeték szibériai kezdőpontjának csőrendszerébe a szükséges, megállapodott új köbméter-milliárdokat.
A probléma a kínai elosztórendszerek fejletlenségében rejlik. Ellentétben a nyugat-európai, átgondoltan kifejlesztett és üzemeltetett szárnyvezetékekkel, Kínában a nagy felhasználókhoz vezető, kisebb átmérőjű vezetékek dzsungelszerű káoszban léteznek. Olyanok, akárcsak Indiában, a délkelet-ázsiai térség más, feltörekvő gazdaságaiban a villanyáram-légvezetékek áthatolhatatlan, 4-7 méter magasságban kavargó dzsungele.
Kína energiamérlegében még mindig
- a szén dominál (61 százalékkal 2023-ban, a Nemzetközi Energiaintézet adatai szerint),
- a földgáz 7,9 százalékkal csak a harmadik helyen áll.
- Peking most, részben kihasználva az oroszokkal való, viszonylag új keletű összeborulást, növelni akarja a földgáz részesedését az nergiamérlegében. A másik szempont: a környezetvédelem, hiszen a földgáz nagyságrenddel „tisztább” energiaforrás a szénnél.
Zavaros viszonyok a külpolitikában is
Katonai téren ugyanez a kettősség jellemzi a Globális Dél vezető államainak egymáshoz való viszonyát.
- Kína Pakisztán katonai-politikai-gazdasági szövetségese.
- Szó volt róla, hogy Új-Delhi és Peking a kínai Modi-látogatással nagy lépést tett a megbékélés irányába.
- A 2025. májusi rövid Pakisztán–India-összecsapás (ami nagyjából néhány rakétacsapást, légi harcot jelentett) nem akasztotta meg az India–Kína-közeledést, amely a légi háború után mintegy negyedévvel Narendra Modi indiai kormányfő pekingi látogatását előzte meg.
- Továbbra is érvényben van Pakisztán legalább egy éve beadott jelentkezési kérelme a BRICS-tagságra.
Hosszú távon várhatóan India marad a legnagyobb fegyvervásárló
India volt évekig a világ legnagyobb fegyverimportőre. Ukrajna taszította le erről a posztról, Kijev vette fel tavaly a világ fegyverexportjának 8,8 százalékát. Ezzel együtt távlatilag India marad a globális vezető fegyvervásárló. Kína mint fegyvereladó az USA, Franciaország, Oroszország mögött a negyedik helyen áll.
A fegyverkereskedelem az a gazdasági ágazat, ahol az „asztal alatti bokarúgások” a legerősebbek. És itt az indiai piac megszerzése, megtartása kiemelkedően fontos.
- Kína pakisztáni katonairepülőgép- (vadászbombázó) szállításaival szerzett pluszpozíciókat.
- India így nem tudott máshová fordulni, mint régi, megbízhatónak tűnő fegyverszállítójához, Oroszországhoz.
Az idei pakisztáni–indiai légi háborúban az indiai oldalt képviselő francia vadászbombázók a vártnál gyengébben szerepeltek, míg a pakisztáni oldalon harcba szálló kínai gépek jobb teljesítményt nyújtottak.
Franciaország kivételével az idei májusi pakisztáni–indiai összecsapások valamennyi fontos részvevője (mint fegyverszállítók) a Globális Dél oldalán álltak. Ez kiváltképpen megnehezítette az új globális rend kialakítására tett BRICS-SCO (Globális Dél oldal) erőfeszítéseket.
