Tömegével jelenhetnek meg az elektromos járművek a használatautó-piacon: már jövőre eláraszthatják a piacot
2026–2027-ben jelenhetnek meg nagyobb tömegben az elektromos autók a magyar használtautó-piacon – közölte a Das WeltAuto az MTI-vel. A hagyományos autópiacot három márka uralja: az Opel, a Volkswagen és a Suzuki.
Egyre hangsúlyosabb a kínai jelenlét
Bár az elektromos autók aránya a teljes használtpiacon még mindig elenyésző, a szegmens látványosan élénkül. Itthon az idei első 9 hónapban
továbbra is a Tesla a legjelentősebb elektromos márka
2655 tranzakcióval és 0,38 százalékos részesedéssel.
A kínai új hullámos márkák (MG, BYD, Omoda, DFSK, Jaecoo, Lynk & Co, Aiways, NIO stb.) összesen 1155 eladással még csak 0,17 százalékos szeletet fednek le a piacból, de a jelenlétük egyre hangsúlyosabb.
Az MG csaknem 800 autóval vezeti a kínai mezőnyt,
és a BYD is gyorsan növeli ismertségét.
A szakértők szerint a 2026–2027-es időszakban, a flottaautók kifutásával, második hullámként jelenhetnek meg nagyobb tömegben a kínálatban a használt elektromos autók.
Három márka uralja a hagyományos autópiacot
A teljes magyarországi használtautó-piac
2025 első kilenc hónapjában megőrizte lendületét: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt
január és szeptember között, 2,8 százalékkal haladva meg az előző év azonos időszakának adatát. Szeptemberben ismét 80 ezer fölé emelkedett a havi tulajdonosváltás.
A magyar használtautó-piacot változatlanul három márka – az Opel, a Volkswagen és a Suzuki – uralja. Az Opel az Astra és a Corsa modellek révén a praktikus, megfizethető választás szinonimája, míg a Volkswagen a megbízhatóság és tartósság német mintaképe maradt.
A Suzuki a hazai gyártás előnyét élvezi:
a használt Swift és Vitara modellek iránt évek óta változatlanul stabil a kereslet.
A prémiumszegmensben a BMW, a Mercedes és az Audi továbbra is vonzó, de a fenntartási költségek miatt egyre tudatosabbak a vásárlók.
A tranzakciók közel ötöde (19,2 százalék) Budapesten zajlik, további 16,6 százalék pedig Pest megyéhez köthető.
A főváros és az agglomeráció az országos forgalom bő harmadát adja.
A vármegyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vezeti a vidéki listát. A legkisebb forgalmat Nógrád, Tolna és Vas vármegyében mérték.
