A korszerűsítések szakmai hátterét az épület-energetikai stratégia adja, de ezt még nem véglegesítették, mert az abban lévő adatokat frissíteni kell az új statisztikai adatok miatt, és azt is meg kell jelentetni benne, hogy néhány napja a 2014/20-as BM rendelet módosította a közel nulla energia-felhasználású épületekkel kapcsolatos előírásokat.
Szintén az adatok frissítésével magyarázta lapunknak a helyettes államtitkár, hogy felül kellett vizsgálni a megújuló alapú energiatermeléssel kapcsolatos cselekvési tervet (NCST). „Elsősorban az NCST megszületése óta megjelent technológiai eredményeket kell figyelembe vennünk a tervben, és az is fontos, hogy a június 30-ig véglegesítendő célokat hozzáigazítsuk az ország teherbíró-képességéhez” – mondta.
Nem került le a terítékről a megújuló-alapú energiatermelés új támogatási rendszerének a kérdése. A magyar tervezet már hosszabb ideje az uniós illetékesek előtt van. Még Brüsszelben sincs egységes álláspont arról, hogy milyen típusú támogatások a leginkább célra vezetők. Hízó Ferenc emlékeztetett, hogy Magyarország már 2012-re 9,6 százalékosra növelte energia-termelésén belül a megújulók arányát, holott ezt a szintet csak 2016-ra kellett volna elérnie. A múlt évre a 2005-ös szintről 16 százalékkal csökkent az ország szén-dioxid kibocsátása, a vállalás erre a határidőre 10 százalékos volt. A kormány előteremtette a pénzt a 2010-ben 14 milliárd forintos forráshiánnyal átvett panelprogramhoz, így 320 ezer lakás újulhatott meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.