Feketelistán az orosz űrügynökség

Az orosz Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Ügynökség (Roszkozmosz) is felkerült arra az amerikai listára amelyen befolyásos orosz személyek mellett két orosz bank neve is szerepel. A listán lévő a Krím Oroszország általi elcsatolása miatt nem utazhatnak az Egyesült Államokban, ottani eszközeikhez nem férhetnek hozzá, illetve a pénzintézeteknek és most már az űrügynökségnek is megszűnnek az amerikai kapcsolatai. Ez utóbbi partnerség jegelése azért lehet meglepő, mert a közös űrkutatás eddig politikán felüli tevékenységnek számított, mutat rá a Reuters. Egy másik hír szerint, ugyanezen okból szünetel a két ország között a nukleáris energia békés felhasználásával kapcsolatos kooperáció is. Orosz szakértők mindazonáltal úgy vélik, hogy az intézkedéseknek nem lesz komoly oroszországi hatása. „Rakéta- és védelembiztonsági kérdéseken kívül egyébként sem volt jelentős az együttműködésünk az amerikai féllel” – válaszolt a hírügynökségnek Andrej Klimov, az orosz Szövetségi Tanács Külügyi Bizottsága vezetőjének első helyettese. Hasonlóan nyilatkozott Dmitrij Szuszlov is, az állami gazdasági főiskola európai és nemzetközi ügyekért felelős központjának igazgató-helyettese. Mint elmondta, az USA és Oroszország érdemben csak Afganisztán ügyében működtek együtt, úgyhogy a kapcsolat megszakadásának rövid távon nem lesz hatása az oroszországi biztonságra.

A szankciós lista kibővítésével az amerikai vezetés annak kívánja elejét venni, hogy Oroszország további erőszakos lépéseket tegyen Ukrajnában. (Orosz megítélés szerint a Krím elcsatolása jogszerűen következett az erről tartott, krími népszavazás eredményéből.) Pillanatnyilag azonban gázárakon keresztüli nyomás a legnagyobb teher Ukrajnának: az ország számára 80 százalékkal megdrágult az orosz gáz, miután az eladó megvonta tőle az első negyedében adott kedvezményt, és azt a másikat, amelyet egy üzlet fejében (az orosz flotta szevasztopoli jelenlétéért) adott.

Ukrajna miniszterelnöke bejelentette, hogy uniós vezetőkkel tárgyalások kezdődtek arról, hogy vészhelyzetben Nyugat felől kaphasson gázt. Arszenij Jacenyuk a gázárkedvezmények megvonását politikai nyomásgyakorlásnak minősítette. Legvalószínűbbnek azt tartja, Magyarországról, Szlovákiából vagy Lengyelországból kap Ukrajna úgynevezett reverz– határon rögtön visszafordított – orosz gázt, a Gazprom által ezer köbméterenként 485 dollárra emelt árnál 150 dollárral olcsóbban. A Reuters úgy ítéli meg, hogy Oroszország a Krím megszállásával a hidegháború óta most került a legnagyobb összeütközésbe a Nyugattal. Jacenyuk a 485 dolláros árat elfogadhatatlannak tartja, és attól fél, hogy Oroszország a gázszállítás csökkentésével is nyomást fog gyakorolni országára. Ukrajna 1,7 milliárd dollárral tartozik a Gazpromtól átvett gázért, gázigényének a felét orosz importból elégíti ki. Hamarosan pénzhez jut az IMF-től.

Szergej Ribakov orosz külügyminiszter-helyettes úgy ítéli meg, hogy az USA olyan területeken is felszámolja a kapcsolatokat, amelyeken a saját érdekei szerint sem kellene.

Szergej Ribakov orosz külügyminiszter-helyettes úgy ítéli meg, hogy az USA olyan területeken is felszámolja a kapcsolatokat, amelyeken a saját érdekei szerint sem kellene.-->