Miskolc jó üzleteket köt

Vitathatatlanul a borsodi térséget, azon belül pedig Miskolcot és környékét tépázta meg leginkább a kilencvenes évek rendszerváltozása. A kétezres években leginkább a régiót felzárkóztató pályázati forráslehetőségek miatt fordult a vállalkozók tekintete a térség felé. Ez azonban markánsan megváltozni látszik, hiszen Miskolc és térsége látványos lépésekkel dolgozza le óriási hátrányát, és beruházások terén már olyan városokkal verseng mint Kecskemét, Debrecen vagy Győr. Március közepén az ünnepélyes alapkőletétellel hivatalosan is megkezdődött az 1000 főnek munkát adó Takata-gyár építése is.

Egy város, vagy térség gazdasági fellendülése mögött rengeteg olyan összefüggés húzódik, amelyek ismerete nélkül nem lehet sikeres gazdaságfejlesztést megvalósítani. Miskolc esetében adott volt egy leszakadónak bélyegzett város és régió, a szocializmusból maradt régi nehézipari gazdasági, társadalmi és városszerkezet. „A város hiába adott két minisztert is a korábbi kormányok idején, nem tudott kitörni a zuhanórepülésből. Átfogóan kellett tehát hozzálátni a gazdasági fejlődés beindításához. Miskolc előtt több óriási kihívás is állt, melyek legtöbbjét mára leküzdötte és bátran állíthatom, hogy hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává, térségévé vált” – mondja Dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. A legfontosabb kihívást az jelentette, hogy a város a modern, tudásalapú és környezetbarát ipar számára vonzó legyen, ilyen jellegű innovatív befektetőket, beruházókat vonzzon és telepítsen le. A polgármester szerint ehhez rendkívül sok összetevőre van szükség: Fontos a városvezetés rugalmassága, a város és a kormányzat befektetőbarát hozzáállása, stratégiai szemlélete, és a hatékony együttműködés mind helyi szinten a vállalkozókkal, az oktatási intézményekkel, mind országos szinten a kormányzattal – vallja Kriza. Miskolc jövője szempontjából fontos siker, hogy 2013-ban „Kiemelt Fejlesztési Központ” lett, amivel olyan városokhoz csatlakozott, mint Győr és Kecskemét. Mindez azt jelenti, hogy Miskolc és térségének fejlesztéséhez, előkészítés alatt álló vagy folyamatban lévő projektjeihez kapcsolódó intézkedéseket kiemelten kezelik a kormányzatnál, valamint a 2014–2020-as uniós programozási időszakban a fejlesztési központ fejlődéséhez szükséges támogatásokat is biztosítják.

A kormányzat támogatása mellett azonban az innováción és tudáson alapuló gyártó vagy szolgáltató vállalatok működésének alapelemei a szakmailag felkészült, nyelveket beszélő dolgozók. „Őket szintén meg kellett nyernie a városnak, hogy maradjanak Miskolcon, vagy költözzenek Miskolcra” – fogalmaz Dr. Kriza Ákos. „Ehhez az egyetemmel együttgondolkodás mellett egy pezsgő, élhető várost kell kialakítanunk és olyan egyéb ösztönzőkre is szükség van, amelyekkel a tehetséges munkavállalók, a fiatalok Miskolcon tarthatók” – fűzi hozzá a városvezető. Miskolc ezért több kezdeményezést is elindított, de nem csupán programok szintjén próbál ösztönözni, hanem maga is példával jár a befektetők előtt. Az „Otthonunk Miskolc” a tehetséges frissdiplomásoknak kínál gyakorlati helyeket és pályakezdő pozíciókat a város vállalatainál. „Tehát nem csupán mondjuk a befektetőknek, hogy érdemes a miskolci fiatalokat alkalmazni, hanem mi magunk is tesszük ezt” – hangsúlyozza a polgármester.

A városvezetés tisztában van azzal, hogy egy egykoron a nehéziparra épülő városban elengedhetetlenül fontosak a fenntartható, megújuló energiákon alapuló fejlesztések. E téren is komoly eredményeket mutat fel Miskolc. Az április elején átadott új biogáz erőmű mellett 2013 óta a város 10 000 lakás fűtését biztosítja zöld energia segítségével az Avas városrészben. A lakások fűtésén túl másodlagos hőenergia felhasználásával lehetőség van üvegházas mezőgazdasági termelésre vagy ipari létesítmények fűtésére is.

A fenntarthatóságot nem csupán az energiatermelés terén veszik komolyan Miskolcon. „A gazdasági fejlődéshez a jelen és a közeli jövő problémáinak megoldása nem elegendő, hiszen egy beruházó nem 2-3 évben, hanem évtizedekben gondolkodik. Jó példa erre a várost új gyárának helyszínéül választó autóipari beszállító, a Takata, az évek óta itt működő és folyamatosan bővítő Bosch, vagy az újabb 240 munkahelyet teremtő Vodafone” – fogalmaz a polgármester. Annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalom munkavállalói rendelkezésre álljanak, és minden miskolci előtt nyitva álljanak a lehetőségek, a Digitális Miskolc program keretében 17 ezer miskolci illetve a környező településeken élő lakos jut laptophoz 2014 első felében, ami segíti őket a munkaerőpiacra lépésben, a világhoz való kapcsolódásban. Hasonló programra korábban hazánkban nem volt példa, Miskolc ilyen módon is úttörő.

A város adóbevételei

Nem volt adóemelés, mégis Miskolc országos szinten kimagaslóan teljesített, nőtt a helyi vállalkozások adózás előtti nyeresége. A HIPA bevétel a 2012-es 6,20 milliárd Ft-ról 2013-ra 7,21 milliárdra nőtt. Az összes adóbevétel a 2012-es 10,4 milliárd Ft-ról 2013-ra 11,1 milliárdra nőtt.