A pusztító hurrikán előtti időszakban, a város központjában lévő a Tulane Medical Center kórházi felvételének a heveny szívinfarktus miatt beérkező betegek csupán 0,7 százalékát tették ki. Amikor a katasztrófa után sikerült a kórházat ismét megnyitni, a szívinfarktus miatt kórházba kerülők arányának növekedését figyelték meg; az újranyitást követő három évben a szívinfarktus következtében felvett betegek aránya elérte a 2 százalékot.
A Tulane University munkatársai az ezt követő újabb három évben tovább vezették az infarktus statisztikát, és 1177 újabb infarktus esetet regisztráltak, ami már a kórházba került beteg 2,4 százalékának felel meg. Ez több mint a természeti katasztrófa előtti infarktusarány háromszorosa.
A kutatók úgy vélik, hogy ez csak részben lehet a krónikus stressz következménye. Az infarktus esetek növekedésében szerepe lehet a nagyobb arányú munkanélküliségnek, a kockázati tényezőkkel élők (például a dohányzók) számában bekövetkezett növekedésnek, az afro-amerikai népesség aránybeli emelkedésének, és annak is, hogy a városba költözők között kisebb a pontos gyógyszerszedést, a terápiahűséget mutató amerikaiak aránya.
A Katrina miatt New Orleanst ért kár meghaladta a 100 milliárd dollárt. A katasztrófa a hetedik volt az Észak-Amerikai kontinenst az elmúlt 100 évben ért természeti csapások sorában, de pusztítása minden korábbi esetet meghaladó tragédiának bizonyult. A város 80 százaléka víz alá került és a vihar korai szakaszában az árvíz, az összeomló épületek mintegy kétezer ember halálát okozták.
