BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A Szerencsejáték Zrt. riválisait erősíthetik a törvényhozók

Ma már meg is kezdődik a távszerencsejáték engedélyezési és adózási feltételeit egyszerűsítő törvénymódosítás vitája a parlamentben.

Bár évről évre rekordokat dönt árbevételben a Szerencsejáték Zrt., az állami cégnek az utóbbi időben mintha nem lenne szerencséje a döntéshozóknál. Tizenegy engedélyes kaszinóra adtak be kérelmet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a tárca azonban az Andy Vajnához köthető Las Vegas Casino Kft-t és a Szima Gábor érdekeltségébe tartozó Aranybonusz 2000 Kft-t megbízhatóbbnak ítélte és velük kötött koncessziós szerződést hét kaszinóra. Ma pedig már megkezdődik a fideszes Bánki Erik képviselő által benyújtott törvénymódosító javaslat általános vitája a parlamentben, amely szintén a Szerencsejáték Zrt. riválisait részesíti előnyben.

Az állami vállalat jelenleg monopóliumot élvez a sorsolásos játékok terén, a törvénymódosítás szerint pedig a jövőben а távszerencsejáték szervezők online sportfogadás, kaszinó és kártyajáték mellett online sorsolásos játék szervezésével is foglalkozhatnának. Az indoklás szerint egyszűren csak „célszerű” a cégek számára a sorsolásos játék szervezését is lehetővé tenni. Ilyen távszerencsejáték szervező pedig külföldi és hazai székhelyű cég is lehetne.

A magyarországi cégalapítás kötelezettsége ugyanis távol tartaná a résztvevők legális piacra lépését, ami fenntartaná a jelenlegi bizonytalan jogi helyzetet, illetve jelentősen szűkítené a piaci versenyt. Próbáltuk elérni Bánki Eriket, de a képviselő tegnap nem ért rá nyilatkozni. Így nem tudtuk tőle megkérdezni, hogy sorsolásos játék alatt számsorsjátékot (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Joker, Kenó, Luxor) vagy egyszerű tombolát ért.

„Folyamatban lévő, még el nem fogadott törvényjavaslatokat nem áll módunkban véleményezni.A Szerencsejáték Zrt. a jogszabályokat minden esetben maradéktalanul betartja” – közölte lapunkkal a Szerencsejáték Zrt.
Az állami cég korábban közölte: megnyílt a lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon nemzetközi számsorsjáték szervezésébe. Az EuroMillions játékkal például a Magyarországon kapható lottók jackpotjainak többszöröséért lehet megnyerni. A játékot a francia, spanyol és angol állami lottótársaságok indították 2004. február 13-án, 2004 októberében csatlakoztak az osztrák, belga, ír, luxemburgi, portugál, svájci lottótársaságok is.

„Ezentúl lehet sorsolásos játékot is távszerencsejáték formájában szervezni, azaz lottót, bingót és kenót is. Ha ez tényleg megvalósulna, akkor nagy valószínűséggel a Szerencsejáték Zrt. megszűnne az egyik legnagyobb magyar adófizető lenni. Egyszer valaki valahol erre azért majd rá fog kérdezni, hogy ugyan milyen gazdasági érdek indokolta ezt, merthogy nem az ország érdeke, az biztos” – írta az ittapiros.com szakportál, amely leginkább arra lenne kíváncsi, hogy direkt vagy véletlenül adja át az állam a lottójátékok eddigi töretlen monopóliumának a jogát.

A játékok iránti keresletben megfigyelhető a nemzetközi trendek jellegzetessége: a sportfogadás népszerűsége soha nem tapasztalt mértékű, a tippmix bruttó árbevétele 2013-ban már meg is előzte az ötöslottó forgalmát. Erre korábban még soha nem volt példa. Ennek oka, hogy 2013-ban nem halmozódott jelentősen a lottó főnyereménye, ezért a számsorsjátékok árbevétele csökkent. Még 2012-ben az ötöslottó 55,3 milliárd forintos forgalmához hozzájárult, hogy az év folyamán két alkalommal alakult ki 1 milliárd forintot meghaladó főnyeremény halmozódás.

Sportra költenék az adót

A törvénymódosítási javaslat szerint a távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a meghatározott tiszta játékbevétel 10 százaléka lenne. A felügyeleti díj mértéke a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százalékát, de legalább 100 ezer és legfeljebb 10 millió forint, míg a koncessziós díj minimuma 2014-re az egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 30 millió forint, több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén további játéktípusonként 15 millió forint lenne. A javaslat biztosítaná a távszerencsejátékból befolyó játékadó összegének a sportágazatban történő felhasználását, illetve az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás elősegítését.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek