BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Megháromszorozódott az illegális dohányforgalom a trafikrendszer bevezetésével

A sok hisztéria ellenére a dohánytermék kiskereskedelem kizárólagos állami hatáskörbe vonásával a kormány elérte a fő célkitűzéseket: sikerült jelentősen csökkenteni a fiatalkorúak dohányzását, elindult a feketekereskedelem felszámolása, pontos adatszolgáltatás valósult meg, s mindeközben folyamatos a dohánytermékek szakszerű értékesítése és az ellátás - értékelte a trafiktörvény hatályba lépése óta eltelt közel egy év eredményeit az MTI érdeklődésére Gyulay Zsolt, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Gyulay Zsolt elismerte, hogy a rendszer döcögősen indult, de úgy vélte, ez érthető, hiszen az átalakítás során rengeteg érdek ütközött. A korábbi közel 40 ezer értékesítési pont helyett jelenleg mintegy 6 ezer dohánybolt működik.

Míg 2013. július 1-je előtt a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, addig ma már csak 12 százaléka - mondta a vezérigazgató, hozzátéve: a trafikosok komolyan veszik, hogy fiatalkorúakat ne szolgáljanak ki, hiszen ez szigorú következményekkel jár, s folyamatosak az ellenőrzések.

A lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez, folyamatos az egyeztetés a dohánypiac képviselőivel és országos szakmai képzést tartanak a vállalkozóknak. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Gyulay Zsolt emlékeztetett: ahol még nincs koncessziójogosult, ott ideiglenesen kijelöli az ND Nonprofit Zrt. a dohányt árusító helyet és közben folyamatosan írja ki az új pályázatokat. A mozgóboltot az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem vezették be, mert nem olcsó megoldás - tette hozzá.

Május végéig - egy tavaly novemberi törvénymódosítás miatt - el kellett költözniük a trafikoknak a benzinkutakról és a legalább 2500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményekből. Ez összesen 300-400 trafikost érintett. Az MTI kérdésére a vezérigazgató elmondta, hogy emiatt kilenc trafikos adta vissza az engedélyét. A 2013. július 1-jén indult új értékesítési rendszer működése során pedig összesen 54 felmondás érkezett.

A feketekereskedelem alakulásával kapcsolatos kérdésre Gyulay Zsolt leszögezte: a korábbi években 30 százalékról 4 százalékra sikerült visszaszorítani az illegális forgalmat, melynek aránya most valóban nőtt, 12 százalékra. De ez szerinte természetes, hiszen mindig akkor élénkül a feketepiac, amikor emelkednek az árak és korlátozott a forgalom. Mindkettő megtörtént az elmúlt 11 hónapban. Feketekereskedelem egyébként mindenhol van, Németországban és Ausztriában például 20-21 százalék az aránya, tehát magasabb, mint a magyar gazdaságban - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy vajon miért olyan sok a rablás a trafikokban, Gyulay Zsolt megjegyezte: amióta lezajlottak a választások, azóta nemigen hallani a médiában ilyen bűncselekményekről. Arra a felvetésre, miszerint a rablókat csábíthatja, hogy a trafikok lesötétített üveg mögött, zárt helyiségben működnek, a vezérigazgató kiemelte: a jogszabály csak azt írja elő, hogy kintről ne lehessen látni a belül lévő dohánytermékeket. Erre sok ügyes megoldás létezik - mondta.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek