Bár a kereskedelmi szálláshelyek 2013-ban mindössze 42 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ennek ellenére tavaly is növekedett a szobák és férőhelyek száma. „Magyarországon a turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 246 ezer szobát, 636 ezer férőhelyet biztosítottak a vendégek számára” – derült ki a KSH éves jelentéséből. Még 2012-ben 235 ezer és 602 ezer szerepelt a statisztikákban. A bővülésre nincs piaci magyarázat, hiszen tavaly jelentősen csökkent a belföldi utazások száma és az eltöltött idő is.
Szintén beszédes adat, hogy a Magyarországon regisztrált 4120 kereskedelmi szálláshelyet több mint 3342 vállalkozás üzemeltette. Az üzemeltetők 87 százaléka csupán egy, 9 százaléka kettő, a többi pedig három vagy több szálláshelyet működtetett. Mindössze 21 olyan vállalkozás működött 2013-ban, amely hálózatként üzemelt. Tavalyelőtt még csak 3800 kereskedelmi szálláshelyet regisztráltak, ezeket több mint 3100 cég próbálta jövedelmezően fenntartani.
„Az elmúlt években olyan fejlesztéspolitika valósult meg, ami nem vette reálisan figyelembe a keresleti- kínálati viszonyokat. Emiatt egyes szállodatípusoknál és kategóriáknál (wellness hotelek , 4 csillagos hotelek) és bizonyos régiókban olyan kínálat alakult ki, amire nincs tartósan megfelelő kereslet, ami biztosítaná a szállodák fenntartható gazdaságos működését” – olvasható a magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legutóbbi helyzetértékelőjében.
Hozzátették: a helyzet kialakulásában nagy szerepe volt annak, hogy hosszú évek óta folyik állami és uniós források bevonásával olyan szállodai beruházások támogatása, melyekre nincs valós piaci igény. Nem véletlen, hogy tegnap is közel ezer eladó szálloda, panzió vagy hotel közül választhatott volna egy esetleges vásárló.
A magánszálláshelyek azonban tavaly is csökkentek, pedig több volt a vendég. „2013 végén 1466 településen 36 ezer hivatalosan regisztrált egyéb szálláshelyi vendéglátó 94 ezer szobával és 214 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A szállásadók, a szobák és a férőhelyek száma 2013-ban az előző évhez képest egyaránt mintegy 2-2 százalékkal csökkent” – írta a KSH. A falusi szállásadás kapacitásadatai szintén 6 százalékos csökkenést mutattak. A települési önkormányzatok jelentése szerint 2013-ban 1,1 millió vendég, 3,7 millió éjszakát töltött el ebbe a kategóriába tartozó szálláshelyen. Ez 2012-höz képest plusz százezer vendéget és 300 ezer éjszakát jelent.
„A falusi turisztikai szolgáltatók területi működését, adózását érintő, egyben a tevékenységet nehezítő jogszabályi változások az elmúlt években felgyorsították a generációváltást és a cégek, befektetők megjelenését az ágazatban, ennek eredményeként sokan több tízmillió forintos beruházást valósítottak meg szolgáltatásuk színvonalának emelésére” – mondta Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke.
Szerinte a falusi szálláshelyek egy része a kiépítettség, felszereltség tekintetében felveszi a versenyt a hotelekkel, például szauna, gőzkabin, és egyebek mellett udvari medence használatát is lehetővé teszi a vendégeinek. A nonprofit szálláshelyek pedig mintegy félmillió vendéget szállásoltak el tavaly 1,5 millió éjszakára. Az üdülők mellett a gyermek- és ifjúsági tábor volt a legelterjedtebb üzemelési forma.
Sokat hoz a turizmus
Megjelent a Turisztikai Világszervezet Tourism Highlights című kiadványának 2014-es kiadása, amelyből kiderült, hogy a turizmus 2013-ban közvetlenül és közvetetten 9 százalékkal járul hozzá a világ GDP-jéhez. A világ exportbevételeinek 6 százaléka, 1400 milliárd dollár származik a turizmus által indukált szolgáltatás-exportból. Az 1950-ben regisztrált 25 millió nemzetközi turistaérkezés pedig 2013-ra 1087 millióra bővült, tehát meghaladta az egymilliárdot. Kína megerősítette pozícióját mint a világ első számú turisztikai küldőországa, költése a nemzetközi turizmusra elérte a 129 milliárd dollárt.
