Az európai cégek egy része egymást finanszírozza „szállítói hitelek” révén, azaz a tranzakciók egy részét (Nyugat-Európában 42,4 százalék, Kelet-Európában 52,7 százalék) utólagos fizetéssel oldják meg. „Ez a modell jelentős kockázatokat rejt, hiszen az eladó már átadta áruját vagy szolgáltatását, a vevő pedig még nem fizetett” – mondta Vanek Balázs, az Atradius Credit Insurance N.V. magyarországi fióktelepének országigazgatója.
Az elmúlt években tapasztalható rossz fizetési morál miatt nőtt a követeléskezelés jelentősége az európai cégek között, állítja az Atradius legfrissebb, 18 európai országra kiterjedő tanulmánya: a felmérésben szereplő nyugat-európai cégek 59,2, míg a kelet-európaiak 55,3 százaléka alkalmazott egy vagy több követeléskezelési eszközt az elmúlt egy évben. Még mindig a „belső” követeléskezelési eszközök a legnépszerűbbek (57 százalék), amelyet az ügyvédi irodák (41 százalék) követ; idén a cégek 33 százaléka fordult professzionális követeléskezelőhöz, az adósságot pedig a vállalkozások 15 százaléka értékesítette.
A tanulmány szerint megnőtt a hatékony követeléskezelés fontossága a magyar vállalkozók körében is: ma már a magyarországi válaszadók 63,2 százaléka alkalmaz egy vagy több követeléskezelési eszközt üzletfeleik nemfizetéséből adódó kockázatok enyhítésére. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét hitelkezelési eszközt/eszközöket alkalmaznak, a magyarországi válaszadók legnagyobb hányada (75,6 százalék) azt válaszolta, hogy rendszeresen küld fizetési felszólítást. Ami a professzionális követeléskezelő cég kiválasztását illeti, a megkérdezett európai vállalkozások a legfontosabb kritériumként a sikerességi rátát jelölték meg, ezt követte az árszínvonal, majd a reputáció.
