Két évtizede küzdenek a vállalatok a lánctartozás problémájával

„A ’90-es évek elejétől kezdve általános jelenség a körbetartozás, illetve lánctartozás, hiszen csak ritkán ér körbe a folyamat” – mondta lapunknak Stickl László, a DBH Group üzleti szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója. „A gazdasági szereplők már a tervezés során is számolnak a lánctartozással, hiszen vágyálom, hogy mindenki fegyelmezetten, időre fizessen.”

Szerinte kezd kikristályosodni azoknak az eszközöknek a tárháza, amelyek becsülhetővé, mérhetővé teszik a jelenséget, és olyan eszközök is vannak, amelyek tompíthatják a lánctartozást. Az üzleti partnerek fizetőképességének megismerése és üzleti magatartásának kiismerése nagyon fontos, és ha új üzleti kapcsolatról beszélünk, akkor nem szabad kihagyni a vállalat fizetőképességének értékelését. Ezt sok esetben a nyilvános adatbázisok aktív használatával segíthetjük elő.

A DBH Group igazgatója kiemelte, segít, hogy törvényileg szabályozták a halasztott fizetési határidőt. „A Ptk. sok mindent megenged, de iránymutatást is ad a feleknek. A jogalkotók is próbálnak segíteni, de ha valaki csak erre támaszkodna, az nem elég” – hívta fel a figyelmet.
A nyitvaszállítás kockázatát fel kell mérni. Nagyon fontos, hogy a kitettséget csökkentsük. Bizonyos mértékű, 30-50 százalékos előleg is kérhető, amellyel az önköltség egy részét fedezni tudjuk. „Lehetőég van arra is, hogy okmányos és banktechnikai eszközökkel csökkentsük a kockázatot és a potenciális veszteséget. Garanciával, váltóval, akkreditívvel is lehet szerződést kötni, ezek azonban pénzbe kerülnek. Egy faktorcég vagy követeléskezelő bevonása is sokat segíthet.”

Az építőipar egy speciális szektor, ahol olyan méretet öltött a körbetartozás, mint sehol máshol. „A törvényalkotók bevezették az építtetői fedezetkezelést, ami egy pénzügyi szolgáltatóra rója a feladatot, és – meghatározott összeghatár felett – kötelezővé teszi annak használatát” – mondta Stickl László. Ezek a szolgáltatók az adott építőipari ütem megkezdése előtt elkérik a pénzügyi fedezetet, elhelyezik egy letéti számlán, és az adott munka szerződésszerű elvégzése esetén egyenesen az alvállalkozókat fizetik ki, amellyel elkerülhető a lánctartozás. „Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, ahol ez a rendszer működik, és a szereplők nem próbálják megkerülni a fedezetkezelőt, ott szintre nullára csökkent a nemfizetés kockázata” – tette hozzá.

A másik veszélyes szektor a kereskedelem, ahol nagy méreteket öltött a lánctartozás, miután sok szereplő van az értékesítési láncban. „A kereskedelemben például a faktoring jól működik, de az építőiparban nem terjedt el” – vélekedett.

„A DBH csoport széles szaktudással és hosszú évek során felhalmozott tapasztalattal rendelkezik többek között az pályázati pénzek elosztásában. Itt is általános jelenség, hogy a nyertes pályázatot követően a tényleges kifizetések hónapokat csúsznak. Pályázatmenedzsment során a partneri körünkön belül szeretnének elérni, hogy ne kerüljenek ilyen gondba a cégek, így már az első pillanattól kezdve felhívjuk a figyelmet a veszélyekre” – mondta Stickl László.