BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Nem megyünk táppénzre

Négy éve még 27, tavaly már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló. Csökkent a betegállományban lévők aránya és száma is, nem beszélve a táppénzkiadásokról, amelyek az utóbbi három évben húszmilliárddal apadtak

Júliusban, amikor a gyermekintézmények zárva vannak, évek óta kisebb lokális csúcsot regisztrál a gyermekápolási táppénzben a KSH. Bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak az első félévre vonatkozó költségvetési adatait hozta nyilvánosságra, a „szünidőhatás” már ebből is látszik: miközben a táppénzkiadások nem haladták meg az időarányos tervet, addig a gyermek betegsége miatti költés 38,6 százalékkal lépte túl az előirányzatot. Így június végére már gyakorlatilag a 70 százaléka elfogyott az egész éves, 2,3 milliárdos keretnek.

A „sima” betegállományok finanszírozására a tavalyi 51 milliárd forinttal szemben idén összesen majdnem 54 milliárd forintot szánnak, döntően a foglalkoztatás bővülése és ezzel a táppénzre jogosultak számának emelkedése miatt. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ugyanakkor hiába nő a táppénzre jogosultak száma, abból nem következik egyenesen, hogy többen is élnek ezzel a lehetőséggel.

A táppénzjogosultak száma a négy évvel ezelőtti 3 millió 474 ezerről 2013-ra 3 millió 796 ezerre nőtt, eközben a táppénzes esetek száma a valamivel több, mint egymillióról 825 ezerre csökkent. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben naponta még átlagosan a dolgozók 2,2 százaléka, 76 ezer ember feküdt otthon hivatalosan betegen, addig tavaly már csak 1,4 százalékuk, 54 ezer ember. Egyénenként is kevesebb betegszabadságot engedélyezünk magunknak: négy éve még 27, tavaly már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló.

A betegeskedésre szánt idő csökkenésével arányosan mérséklődtek a táppénzkiadások: 2010-ben még csaknem 79,5, 2013-ban már csupán 59,8 milliárd forintot költöttek az egészségbiztosító és a munkáltatók. Ez utóbbiak terhe a négy évvel ezelőtti 18,8 milliárd forintról tavalyra 18,6 milliárdra mérséklődött még úgy is, hogy a munkáltatói táppénzkiadás aránya a korábbi 23,7-ről 24,4 százalékra nőtt. Az Egészségbiztosítási Alapon belül azonban fokozatosan csökkenő a betegállomány finanszírozásának aránya: három év alatt 5,4-ről 3,2 százalékra mérséklődött. Az egy napra jutó táppénzkiadás, a keresetemelkedés miatt, ugyanezen időszak alatt 2662 forintról 2929 forintra nőtt.

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az is kiderül, hogy míg 2010-ben még rendszeresen közelítette a 70 ezret a táppénzesek havi átlagos száma, addig 2012 óta csak két olyan hónap volt, amikor az 50 ezret meghaladta ez a szám. Ez a tendencia nem csak az alkalmazásból állóknál, de a vállalkozóknál is megfigyelhető, ez utóbbiak körében utoljára 2010-ben haladta meg a 20 ezret a havonta betegállományban lévők száma, az óta jellemzően 10 ezer alatt van.

Megütheti a bokáját az álbeteg

Jóllehet 2011 júniusa óta, a Büntető törvénykönyv módosításával, a rokkantsági nyugdíjjal való visszaéléshez hasonlóan a táppénzcsalás is akár két év börtönnel sújtható, egyelőre egyetlen ilyen esetről nincs hír. A táppénzcsalások felderítése az OEP-nek és a munkáltatóknak is érdeke. Az előbbi ellenőrzést indíthat hivatalból, munkáltatói vagy egyéb bejelentés alapján is, hivatalból például köteles felülvizsgálni minden olyan keresőképtelenséget, melynek időtartama meghaladja az egy hónapot. A munkaadók elvileg csak munkaidőben kereshetik fel dolgozóikat „tartózkodási helyükön”, hogy a hogylétük felől érdeklődjenek, de amint arról a HVG is beszámolt, már hazánkban is előfordul, hogy fontos beosztásban lévő munkavállalóra akár magánnyomozót is küldenek.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek