Koraszülöttnek a 37. hét előtt születettek számítanak, de hasonlóan veszélyeztettek a 2500 grammnál kisebb súllyal világra jött csecsemők, akik között sokan egyben idő előtt is érkeznek. Az ilyen paraméterekkel születettek élete nem csak az első időben van veszélyben, de később is: főleg közülük kerülnek ugyanis ki a cukorbeteg, magas vérnyomásos, esetleg vesebeteg felnőttek. Napjainkban a csecsemőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly. De a maradandó károsodást szenvedett – vak, süket, tanulási nehézséggel küzdő – gyermekek zöme is koraszülött.
Ezért is rendkívül fontos a koraszülések megelőzése, amelyek között vannak jobban és kevésbé jól befolyásolható tényezők. Az utóbbiak közé tartozik például az anyák életkorának kitolódása: 2011-ben a szülő nők átlagos életkora 29,4 év volt, első gyermekük születésekor az anyák átlagéletkora majdnem 28 év volt, és a tapasztalatok szerint a nagyon fiatalok mellett a 40 éven felüli nők az átlagnál hajlamosabbak a koraszülésre. A terhesgondozáson rendszeresen megjelentek számát azonban még mindig lehetne növelni, főleg, hogy a hajléktalanság, illetve az ultraliberális gondolkodás terjedésével úgy tűnik, emelkedik azok száma, akik csak a szülésnél találkoznak orvossal.
Ezt igazolják az Epidemiológiai Központ adatai, amelyek szerint 2012-ről 2013-ra több mint másfélszeresére nőtt azoknak a babáknak a száma, akiket be kellett oltani hepatitis ellen, mert anyjukat a terhesség alatt nem szűrték erre a fertőzésre. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészeti-Nőgyógyászati Tagozatának elnöke szerint ezért is nagy jelentőségű, hogy júliustól a védőnők is részt vehetnek a várandósok gondozásában. A szakember hozzátette: a kismamák többsége szerencsére most is él a lehetőséggel, már csak azért is, mert anyasági támogatásra csak az jogosult, aki terhessége alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal elment terhesgondozásra.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ugyanakkor érdemben csak akkor szorítható vissza a koraszülések száma Magyarországon, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. A Balázs Péter vezette kutatócsoport a 2009 és 2012 között a négy észak-kelet-magyarországi megyében szülő 18 ezer szülő nő adatait elemezve többek között arra a megállapításra jutott, hogy a magukat romának vallók körében lényegesen magasabb volt mind a koraszülötteket, mind a kis súlyú újszülötteket világra hozó nők aránya: 10,7 százalék volt a koraszülött roma csecsemők, míg 7,9 százalék a nem roma babák aránya, míg a 2500 grammal született a roma kicsik 14,2, míg a nem romák 7,6 százaléka.
Már születéskor is hátrányban
Az OECD-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon az újszülöttek 8,4 százaléka jön világra kevesebb, mint 2500 grammal. Nálunk csupán négy országban rosszabb a helyzet, míg ugyanekkora arányú a kis súlyú újszülöttek aránya Görögországban és Mexikóban. Az Európai Unión belül Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött. Évente nagyjából nyolcezer gyerek születik idő előtt, közülük majdnem másfél ezer kritikusan alacsony súllyal.
