BUX 52,971.22
-0.28%
BUMIX 4,329.39
-0.34%
CETOP20 2,499.93
0.00%
OTP 17,890
-0.50%
KPACK 9,200
+8.24%
0.00%
0.00%
+0.26%
-1.82%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,545
-0.32%
RABA 1,355
-0.37%
0.00%
-0.35%
0.00%
0.00%
+0.91%
-0.72%
-2.30%
0.00%
-0.35%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,664
+0.15%
+1.16%
ALTEO 2,330
+0.87%
0.00%
0.00%
EHEP 1,690
0.00%
0.00%
-1.73%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.12%
-4.42%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
0.00%
+4.85%
+0.62%
0.00%
+0.38%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 4,640
+0.65%
0.00%
NAP 1,795
-0.66%
+5.57%
+0.05%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Százmilliárdos lehetőség: Több mint tízezer it-állás betöltetlen

A 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban becslések szerint 350 és 500 milliárd forintnyi forrás juthat majd informatikai fejlesztésekre Magyarországon. A szakemberhiány viszont egyre aggasztóbb méreteket ölt az ágazatban.

Bár pontosan még nem lehet tudni, hogy mekkora összeg jut majd a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban Magyarországon informatikai projektekre, becslések szerint 350 és 500 milliárd forint között lehet majd a lehívható forrás. Figyelembe véve, hogy a teljes hazai it-piac az idén lépheti át első alkalommal a hétszázmilliárd forintos határt, ez az összeg, illetve annak felhasználása meghatározó hatással lesz a szektor következő néhány évére.

Az eddig megismert kormányzati szándékok, illetve a nemzeti infokommunikációs stratégia alapján körvonalazódnak azok a területek, ahol olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek számottevő megbízásokat jelenthetnek a közeljövőben a piaci szereplők számára. A stratégia egyik kulcseleme a szélessávú internet elérés biztosítása az ország teljes területén, ami az alapját jelentheti az egyéb digitális szolgáltatások használatának is. A tervek szerint 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető lesz legalább 30 Mbit/s-os letöltési sebességű internet kapcsolat.

Erre építve szorítanák vissza a digitális írástudatlanságot – a célkitűzés az, hogy 2020-ra 20 százalék alá csökkenjen a világhálót soha nem használók aránya -, terjesztenék el az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat és fejlesztenék az e-kereskedelmet. Ez utóbbi kapcsán a cél, hogy 2016-ra a lakosság 50 százaléka vásároljon online, és mivel tavaly már 3,4 millióan vettek valamit az interneten, nem tűnik irreálisnak ez az elképzelés.

A nemzeti infokommunikációs stratégia rámutat egy érzékeny pontra is, amely már most is hatással van az informatikai szektorra, azonban a közeljövőben akár komoly gondokat is okozhat. A dokumentum ugyanis foglalkozik az egyre fenyegetőbb szakemberhiánnyal is, és megfogalmazza azt a célkitűzést, hogy 2020-ra 20 százalékkal növeljék a felsőfokú infokommunikációs technológiai (IKT) oktatásban résztvevők számát. Ez azért is kulcsfontosságú, mert jelenleg Magyarországon több mint 12 ezer pozíció van az it-szektorban, amit fel kellene tölteni.

Összefogás a digitális munkahelyekért

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke, Laufer Tamás június végén jelentette be, hogy a szervezet felvállalja az európai szintű „Összefogás a digitális munkahelyekért” kezdeményezés koordinációját. A feladat jelentőségét mutatja, hogy ha a most üres több mint 10000 munkahelyet sikerül betölteni, az évente körülbelül 150 milliárd forintnyi GDP növekedést jelenthet. Az IVSZ elnöke szerint az informatikának köszönhetően megvalósul a gazdaság digitális transzformációja, és it-munkahelyek további tízezrei jöhetnek létre a következő évtizedben.


Kapcsolódó cikkek