BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb járvány Afrikából

Járványügyi szükséghelyzetet emiatt még nem kellett elrendelni, de az Egészségügyi Világszervezet az Ebolához hasonlóan fokozott figyelemmel kíséri a közel-keleti légúti koronavírus terjedését. A mindössze két éve felfedezett kórokozót vélhetően tevék terjesztik, legfőképpen az Arab-félszigeten. Az elmúlt több mint két évben 853 esetet regisztráltak, a halálozás körülbelül 40 százalékos.

A közel-keleti légúti koronavírus (MERS-CoV) egy újonnan felfedezett kórokozó, 2012 áprilisa óta jelentenek eseteket és járványokat a Közel-Keleten élők és az oda utazók, vagy ideiglenesen ott tartózkodók köréből – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ hírleveléből. A vírus legfőképpen az Arab-félszigeten és a szomszédos országokban okoz megbetegedéseket, de jelentettek már eseteket az USA-ból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Görögországból és Hollandiából is.


Ez év áprilisáig átlagosan mindössze havi 15 betegről érkezett jelentés, majd egészen a közelmúltig megemelkedett az esetek száma. A múlt hónap végéig
853, laboratórium által igazolt koronavírus-fertőzést regisztráltak, közülük 331 végződött halállal, a halálozás 38,8 százalékos volt, lényegesen alacsonyabb, mint a járvány elején.
A legtöbb esetet eddig Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Jordániából és Katarból jelentették. Az elsődleges esetek - akiknek nem volt kapcsolata korábban igazolt beteggel - többsége középkorú férfi, és a másodlagos esetek között is több valamivel a férfi, aminek oka a nemek közötti szegregáció lehet. A WHO MERS-CoV Vészhelyzeti Bizottsága már májusában megállapította, hogy közegészségügyi szempontból a helyzet súlyosbodott, de egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a fertőzés folyamatosan terjed emberről emberre, ezért – az Ebolával ellentétben – itt még nem kellett járványügyi szükséghelyzet kihirdetni.
Az embereknél megbetegedést okozó közel-keleti légúti koronavírus génszekvenciája nagyon hasonló ahhoz, ami tevékben is megtalálható. Továbbra sem egyértelmű, melyik állat a vírus „gazdaállata”, több tanulmány is a MERS-hez kapcsolódó koronavírusokat igazolt denevérekben, de egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a vírus átmeneti gazdaszervezete az egypúpú teve. A vírust feltehetőleg a fertőzött teve szemváladéka, teje és vizelete, szervei és húsa terjeszti. A fertőzött teve nem feltétlenül mutat tüneteket, ezért nem ismert, hogy egy farmon, vágóhídon, versenypályán melyik állat üríti a vírust, ami észrevétlen humán fertőződésekhez vezethet. Feltételezések szerint az afrikai kontinensen élő tevék között széles körben jelen lehet a koronavírus, ami a kórokozó terjedéséhez vezethet az Arab-félszigeten kívüli területeken is. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a tevék környezetében élő, dolgozó személyek (tevefarmi és vágóhídi munkások, állatorvosok) nagyobb eséllyel fertőződnek meg.
Mindezek alapján a járványügyi szakemberek szerint a vírus elsősorban és döntően tevéről emberre, emberről emberre csak korlátozottan, kizárólag szoros kontaktus esetén terjed.
Az arab kultúrában hagyományosan előfordul nyers tevetej és a tradicionális gyógyszernek tekintett tevevizelet fogyasztása. A hagyomány úgy tartja, hogy a tevevizelet kiváló hajápoló szer, számos fertőző betegséget gyógyít, alkalmas emésztőszervi panaszokra, különböző rákos megbetegedések gyógyítására, sebgyógyításra is és afrodiziákumként is szolgál. Félő azonban, hogy a vírus a tevék vizeletében is jelen van.
A fertőzés gyanúja azoknál merül fel, akiknél az Arab-félszigetre való utazást követő 14 napon belül láz, felső légúti tünetek (köhögés, nehézlégzés) jelentkeznek; vagy akik az Arab-félszigetről érkező beteggel szoros kapcsolatba kerültek.
A betegség lappangási ideje 1-14 nap, tünete lehet láz, hidegrázás, fejfájás, száraz köhögés, nehézlégzés, izomfájdalom. A megbetegedés járhat torokfájással, náthával, szédüléssel, émelygéssel és hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal is. A megbetegedések eltérő súlyosságúak lehetnek: enyhe légúti tünetek jelentkezésétől a súlyos akut légúti tünet együttes (SARS) kialakulásáig. Kialakulhat tüdőgyulladás és veseelégtelenség, de jelentettek már láztalan légúti megbetegedést és tüdőgyulladást megelőző hasmenést is. A vírusnak jelenleg nincs specifikus ellenszere, kezelni csak a szövődményeket tudják az orvosok.

Annál a két magyar állampolgárnál, aki Libériából jött haza korábban, végül nem merült fel az Ebola-fertőzés gyanúja sem. Egyiküket még a nyugat-afrikai országban maláriával kezelték.

-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.