Politikai viharokat kavart Finnországban és azon kívül is, hogy a finn kormány támogatja a Fennovoima társaság orosz kivitelezésben és orosz részvétellel tervezett atomerőmű-építését, ráadásul általában véve is erősíti oroszországi energiakapcsolatait.
A jelenség miatt a helyi zöld párt a múlt hónapban kilépett a kormánykoalícióból. A finn parlament egy hét múlva kezdi meg a magánberuházásban tervezett nukleáris projekt tárgyalását, végső döntés december elején várható.
A felháborodás mögött az áll, hogy az Ukrajna miatti agresszió miatt az éppen oroszországi kapcsolataik lazítására, felszámolására kérte fel tagországait. Angela Merkel német kancellár a napokban elítélően szólt Oroszországnak az EU-ban alkalmazott, „oszd meg és uralkodj” politikájáról. Érdekes, hogy eközben éppen Németország az egyik fő haszonélvezője annak az Északi Áramlat gázvezetéknek, amelyre nem vonatkoznak az EU harmadik energiacsomagjának előírásai. Ráadásul Németország az orosz Gazprom fontos partnere volt a vezeték lefektetésében, amellyel a Gazprom elkerülte Lengyelországot, megvonva tőle a gáztranzit lehetőségét, és ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetbe hozva, mint amilyenbe majd Ukrajna kerül a Déli Áramlat átadása után. Német cégek is tagjai a Déli Áramlat tengeri szakaszának, és aktív a jelenlétük az oroszországi szénhidrogén-iparban is.
Finnországnak is sok évre nyúlnak vissza az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatai, részben a II. világháború utáni politikai helyzetre, részben hosszú, közös határukra visszavezethetően. Térségünk országai szintén a szovjet idők, illetve földrajzi közelségük miatt állnak közelebbi partnerségben az orosz cégekkel, mint a nyugat-európaiak. Ezért számunkra a nyugatiakénál nagyobb kockázattal, nehézséggel és áldozattal jár e kooperációk lazítása, vagy felszámolása, főként, ha ezen együttműködéseinknek nincs reális alternatívája sem.
A rendszerváltások évei után a finn-orosz gazdasági partnerségek is lazultak, ezért keltheti most a Fennovoima Roszatommal tervezett atomerőmű építése, Finnország küszöbön álló, oroszországi áramkivitele és a Fortum által jövőre tervezett, 4,2 milliárd eurós oroszországi beruházás azt az aggodalmat kelti a lakosság egy részében – főként az ellenzékben –, hogy visszatér a finn-szovjet barátság idejében az erős szovjet befolyás miatt Finlandizációnak nevezett folyamat. Alexander Stubb külügyminiszter persze visszautasítja a vádakat. Azt mondja, hogy a finn kormány nagyon pragmatikus, és a közérdekre érzékeny Oroszország-politikát folytat.
Az áramfelhasználókat tömörítő Fennovoima egy 1200 magawattos reaktort építtetne az észak-finnországi Pyhäjoki folyó mellett. A Roszatomnak tulajdonrésze van a Fennovoimában, és várhatóan 4-6 milliárd euróval beszáll a költségekbe is.
A Roszatom már szerepel egy másik finn atomprojektben is, az Olkiluoto-3 erőmű építésében, amely az előző kivitelező, a francia-német Areva-Siemens munkálkodása idején egyrészt éveket csúszott, másrészt elszaladtak a költségei. Elküldésük miatt az Areva és a Siemens 2,7 milliárd eurós kompenzációt kérnek a megbízó TVO konzorciumtól, amelyet egyebek között a Fortum, a UPM-Kymmene és a Stora Enso is szerepel, és amelyek egy 1,8 milliárd eurós ellenkeresetet nyújtottak be. Az ügyet az Areva ügyvzetője, Philippe Knoche februárban az építőipar egyik legnagyobb konfliktusának nevezte a Reuters szerint.
Egyes elemzők szerint kérdéses, hogy a Roszatomnak szerencsés-e éppen most Finnországban fellépnie, amikor ilyen fagyosak az orosz-EU kapcsolatok, és amikor a japán Toshiba is kész lenne felépíteni a Fennovoima által kívánt erőművet.
Az említett finn áramexport januárban indulna egy kábelen, miközben – emlékeztet a hírügynökség – ugyanezen téli hónapokban sok európai ország attól tart, hogy nem kap Oroszországból gázt az orosz-ukrán konfliktus miatt. A Fortum szóvivője úgy nyilatkozott cége Oroszországban tervezett beruházásáról, hogy az üzletek a szokásos mederben folynak, Oroszország pedig a Fortum egyik belpiaca. Az első fél évben onnan származott bevételeinek a 22 százaléka, a nyereségének pedig a hatoda.
Szorosodnak a finn-orosz gázipari partnerségek is. Finnország a múlt héten későbbre halasztotta cseppfolyós gázt (LNG) fogadó termináljának az építését. Pedig a létesítmény révén diverzifikálhatná gázimportját, így kevésbé függhetne az orosz szállításoktól is. Ezzel egy időben Lengyelország és Litvánia nagy pénzeket költenek saját LNG-kikötőik építésébe, hogy mielőbb katari és norvég gázt vásárolhassanak. Mindazonáltal Finnország sem úszta meg az Oroszország elleni, nyugati embargó káros hatásait. Csökkent az oroszországi élelmiszer-kivitele, és a rubel gyengülése is rontja egyes cégei, például a Fortum helyzetét.
