Jöhet az orosz autógáz

Magyarországi autógáz-forgalmazásról tárgyal az orosz Gazprom az itteni, lehetséges partnereivel. A legutóbbi megbeszélésre az adott alkalmat, hogy budapesti megállót és prezentációt is beiktatott a gázautózást (NGV) népszerűsítő idei, európai roadshow-jába a társaság gázuató (NGV) üzletágára létrehozott Gazprom Gazomotornoje Toplivo leányvállalat, valamint anyacége, és az E.On Global Commodities.

„Reményeim szerint már jövőre, vagy 2016-ban nyílhat meg társaságunk első, magyarországi autógáz-töltő állomása. A leendő partnereinkkel való egyeztetések még a kezdeti szakaszban vannak. Viszont a gazdasági kapcsolataink ugyanolyan jól fejlődnek, mint a szükséges infrastruktúra létrehozását érintők. Bízunk benne, hogy a magyarországi szabályozás is kedvez majd a benzinnél és a gázolajnál olcsóbb, a környezetet pedig jobban kímélő jármű-üzemanyag elterjedésének” – válaszolt lapunknak Eugen Pronin, a Gazprom Export autógáz üzletágának vezetője. Tájékoztatása szerint a gáz eladója – mint általában az oroszországi gázé – a Gazprom Export lesz, a speciálisan a járműveknek kínált termék piacának fejlesztésével pedig Oroszországon és külföldön is az említett Gazprom Gazomotornoje Toplivo foglalkozik.

Két fő termékről van szó, az elsősorban a személyautóknak szánt sűrített földgázról (CNG) és a teherautók és más, nagy járművek által égetett cseppfolyós földgázról (LNG). Eugen Pronin elutasította azt a feltevést, hogy az az európai törekvés, amely szerint csökkenteni kellene a gáztól való függést, érintheti a termék jármű-üzemanyag szegmensét is. „Itt nem a gáztól, hanem a nagyobb károsanyag-kibocsátású szénhidrogénektől való függetlenedésről, és a környezetvédelmi előnyökről van szó. Ráadásul egy kilogramm autógáz európai átlagára 1 euró körüli, míg a benzin és a dízel literje 1,2-1,5 euróba kerül” – mutatott rá. (Hosszú távú szerződés, így olajár-indexálás sincs a CNG és az LNG piacon.)

Verseny még nem nagyon van az autógázok egyelőre fejlődő, európai piacán, a viszonylag kis számú eladó inkább együttműködik. A rivalizálás elsősorban a gázüzemű autók gyártói, illetve a gáztöltő pontok fejlesztői között bontakozott ki. Az európai országok autógáz-piacai persze eltérő fejlettségűek. Nagyon jól áll Olaszország, Ukrajna, Csehország és Bulgária is, míg Magyarország a négyezer gázüzemű autójával, 18 gáztöltő állomásával és néhány tucatnyi gázüzemű autóbuszával inkább csak lehetőségnek számít.

Az üzemanyagnak szánt gáz is a hagyományos módon, azaz vezetéken jut el a vevő országba, majd a helyszínen sűrítik, illetve cseppfolyósítják. Eugen Pronin válasza szerint a Gazprom már vizsgálja, hogy műszaki, és gazdasági szempontból hol éri meg inkább megfelelő tartálykocsiban, sűrített formában továbbítani a gázt.

Tetszik az ENSZ-nek a KÉK Folyosó

A Kék Folyosó név arra utal, hogy célszerű lenne a fő európai szállítási folyosókon nemzetközi CNG és LNG töltőhálózatot kiépíteni. (A gázhoz az energiaiparban a kék színt társítják.) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a Gazprom elgondolását már 2003-ban támogatta. A 2008-as szentpétervári G8-as találkozón konkrét lépésekről határoztak a töltőhálózat növelése érdekében. Az EU elindította a saját LNG Blue Corridors nevű projektjét. Az idei Kék folyosó road-show a Baltikumtól az Adriáig érinti európai országok sorát.