A vasárnapi nyitvatartást korlátozó javaslat ugyan tartalmaz elméleti könnyítéseket a sajtóterméket árusító kereskedelmi egységekre, azonban az ebben szereplő feltétel alkalmatlan arra, hogy segítse a lappiacot – hívja fel a figyelmet az MLE.
A törvénytervezet definíciója (50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérű üzlet, amelyben az árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik) a gyakorlatban nem alkalmazható még a főprofiljukat tisztán hírlapárusnak tartó kereskedelmi egységekre sem.
A magas bérleti díjak és a járulékos költségek arra kényszerítették az elmúlt tíz évben a piacot, hogy a főprofilt jelentő kiadványportfóliótól eltérő, kiegészítő termékeket is forgalmazzanak. Ezeknek a dohánykereskedelem átalakítását követően még inkább megnőtt a jelentősége. Így egy újságárusítással foglalkozó kereskedelmi egység árbevételi adataiban, annak összetételében nem feltétlenül jelentkezik első helyen a lapárusítási fő profil, hiszen például a napilapok esetében jellemzően 100200 forintos termékekről beszélünk.
Az emberek többsége ráadásul ma már nem csak újságárusoknál, hanem nagyobb áruházakban is vásárol lapokat. A vasárnapi lapok esetében nem beszélhetünk szombati vásárlásra való átállásról sem. Mindezt számba véve, az MLE szerint a vasárnap nyitva tartás korlátozása rendkívül súlyosan érinti a hazai lappiacot, ami elbocsátásokhoz, bevételkieséshez vezethet a kiadóknál, illetve a nyomdáknál és terjesztőhálózatoknál.
