Az ukrajnai válság a korábbiaknál is sürgetőbbé tette az egységes uniós energiapolitikai kialakítását. Az Energiauniójának (EUEU) létrehozásával csökkenne az európai energiapiac töredezettsége is az olaszországi FEEM alapítvány kutatója szerint. Mint Simone Tagliapietra rámutat, az európai együttműködés most csak az egységes energiapiac kialakítására és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosít, az energiabiztonság megteremtésére nem.
Ám a monetáris- vagy a bankunióhoz hasonló tömörülés érdekében a tagországoknak fel kel adniuk valamennyit energiapiaci szuverenitásukból. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker már kijelölte a teendőket az energiáért felelős, új helyettesének. Ezek az energiapiaci és klímavédelmi célok megvalósítása, az említett, egységes energiapiac megteremtése, az energiabiztonság javítása a beszerzés diverzifikálásával, a magán- és a közpénzek mozgósítása az európai energiahálózatok fejlesztése, a megújuló alapú termelés növelése és a hatékonyság növelése érdekében, végül pedig az, hogy Európa világviszonylat az élre álljon a zöldenergiát hasznosításában.
A kérdés azonban még mindig az, hogy hogyan. Juncker júniusban azt mondta, hogy mintegy 400 milliárd euró értékben kellene indítani gazdaságélénkítő célú PPP programokat, a pénz egy része szolgálhatná az energia-infrastruktúra fejlesztését is.
„Én abban sem vagyok biztos, hogy az uniós vezetők megvalósíthatónak tartják ezen célkitűzéseiket, és más okokból is szkeptikus vagyok” – válaszolt a Világgazdaságnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. A szakember már az energiabiztonság ügyét is problémásnak tartja. „Még senki sem defeniálta, hogy egységnyi – és egyébként is értelmezhetetlen – ellátásbiztonság érdekében racionálisan milyen költségek vállalhatók. Ugyanakkor az ellátásbiztonság egy tórjai faló: a nevében beruházások sora indul úgy, hogy a költségek garantáltan jelentkeznek, a gazdasági vagy más előnyök nem láthatók” – magyarázta.
Az energiaunió kapcsán a szakember emlékeztetett, a legutóbbi uniós csúcstalálkozón olyan döntés született a magyar miniszterelnök egyetértésével, hogy az ellátásbiztonság és az energiapolitika nemzeti hatáskörben marad. Ilyen háttérrel Hegedűs Miklós szerint még az egységes gáz- és árampiac létrehozása is lassan fog haladni (mellesleg még az egy országnak számító USA-ban sincs egységes energiahálózat), nem, hogy, mondjuk a közös árpolitika kialakítása terén legyen érdemi haladás. Mellesleg az sem látszik, hogy hogyan lesz Magyarországon olcsóbb az energia, mint az USA-ban, ahogyan azt Orbán Viktor a közelmúltban kijelentette.
Hiányzik az olcsó energia feltételrendszere
Magyarország nem fér hozzá az olcsó forrásokhoz, nincs tengeri kikötője, a felhasznált energia 62 százaléka a nukleáris energiát is ideszámítva pedig több mint 70 százaléka. A forint/dollár árfolyam várhatóan tartósan ellenünk dolgozik, vagyis Hegedűs Miklós szerint energiaköltségeink az uniós átlag fölött maradnak. Ha a fogyasztók mégis olcsóbban jutnak energiához, a különbözetet a költségvetésnek kell állnia. Nincs gazdaságélénkítő hatása az adóváltoztatásoknak sem, ott az egyetlen célnak a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása tűnik.
