Több pénzt szeretne a szerb kormány a NIS-ből
Az ügylet több volt egyszerű privatizációnál. Az azt kimondó kormányközi megállapodás részeként Szerbia beszállt a Déli Áramlat beruházásba, a Gazprom pedig a Törzsudvarnokon (Banatski Dvor) lévő földalatti gáztároló üzemeltetésébe. Szerbia és Oroszország ugyanabban az évben írt alá egy 30 évre szóló energia-ipari együttműködést.
Máig nem derül ki, hogy a szerb vezetés érez-e valami jogszerűtlent, vagy országa szempontjából különösen hátrányosat a NIS többségének eladásában. Nyilatkozatai alapján inkább a céljai világosak: szeretne több pénzt kivenni az üzletből. Elégedetlen például azzal, hogy tavaly a NIS az 52,3 milliárd dínáros adózott eredményének csak a negyedét, 13,08 milliárd dínárt (112,7 millió eurót) fizette ki osztalékként. Kevesli a bányajáradék formájában befolyó, 3 százalékos mértéket is.
A Gazprom Nyeftynek, amely időközben 56,6 százalékosra növelte a NIS-ben lévő hányadát, három jó oka is volt rá, hogy alaposan becsapva érezze magát a vizsgálat miatt. Egyrészt már 500 millió eurót költött a Belgrád melletti, pancsevói finomító korszerűsítésére, amivel – ide értve a NIS vételárát és átvállalt adósságát is –, már kétmilliárd eurónál járt az az összeg, amit a szerzeményére fordított. Másrészt, csak nem sokkal a vizsgálat bejelentése előtte mutatott különösen nagy megértést a Srbijagas és a pancsevói finomító tartozásainak további elhalasztásával kapcsolatban, részben a Szerbiát sújtott, nagy árvizek miatt. Harmadikként pedig szintén akkortájt jelentette be a szerb vezetésnek is igencsak tetsző stratégiáját: a NIS-t a Balkán legnagyobb olajtársaságává kívánja fejleszteni, és megjelenne vele a villamos energia szegmensben is.
Kérdés, hogy most milyen tervei vannak, amikor szerb részről újra szeretnék írni az együttműködés játékszabályokat. Anyavállalatának első komoly reagálásán azonban túl vagyunk. A napokban bombaként robbant a hír, amikor a Gazprom közölte, amíg nem fizeti ki a Srbijagas a 250 dollár körüli gázszámláját, addig 28 százalékkal kevesebb gázt kap a kértnél. A bejelentés nem elsősorban a NIS ügye, hanem az azonnal kínálkozó párhuzam miatt kavart nagy port, ugyanis a Gazprommal ár- és fizetési vitában lévő Ukrajna sem kap már hónapok óta orosz gázt. (Azóta az ezzel kapcsolatos orosz-ukrán megállapodás megszületett, és talán már újra orosz gázzal telnek az ukrán tárolók.)
A szerbiai és az ukrajnai gázviták körülményei azonban eltérőek, ahogyan eltérőek a másik adódó, de azért megemlítendő párhuzam jellemzői is. A szerb kormány most ugyanúgy szeretne egy leromlott, de egy külföldi befektető által részben feljavított vállalatból több pénzt kivenni, ahogyan a neki példát mutató kormány az INA-ból.
