Moszkvában tárgyalt Szijjártó

A Déli Áramlat gázvezeték építésének lemondását követő helyzet megoldásáról, az orosz gáz Közép-Európába juttatásáról, valamint a Mol oroszországi jelenlétének megerősítéséről tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel Moszkvában.

Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: Magyarország és egész Európa számára jó hír, hogy megbeszélésükön orosz kollégája megerősítette: Oroszországnak továbbra is fontos az Európával való energetikai együttműködés.

Oroszország új helyzetet teremtett azzal, hogy az Európai unió ellenzésére hivatkozva a közelmúltban lemondta az alternatív európai gázszállítási irányt ígérő Déli Áramlat beruházás megvalósítását, de jelezte, hogy Ausztriával, Magyarországgal és Szerbiával kész tárgyalni további gázellátásukról.

Fordulatot jelenthet a történetben, hogy Bulgária ki kívánja adni azokat a projekthez kapcsolódó engedélyeket, amelyek visszatartása az utolsó csepp volt a pohárban ahhoz, hogy a Gazprom kihátráljon a Déli Áramlat mögül. A bolgár gazdasági minisztérium közleménye szerint pénteken Alekszander Novak orosz energiaminiszter telefonon sürgette bolgár kollégáját, hogy Bulgária időben adja ki a Déli Áramlat tenger alatti szakasza lefektetéséhez szükséges, összes engedélyt. Temenuzska Petkova közölte, hogy egyes dokumentumokat már kiadtak, és a többi is egyeztetés alatt van. Novak azonban nyitott kapukat döngetett, mert szintén pénteken Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is bejelentette Brüsszelben, az uniós vezetőkkel folytatott megbeszélései után, hogy „Szófia minden engedélyt ki fog adni, hogy elháruljanak az akadályok a már kisiklottnak mondott projekt elől. Megkaptam az Európai Tanács teljes támogatását és megértését. Bulgária nem tehető felelőssé és nem fizethet büntetést a beruházás elmaradása miatt” – mondta. Hozzátette, ha, a Gazprom a bulgáriai engedélyeket figyelmen kívül hagyva mégis törli a projektet, az már az orosz társaság hibája lesz.

Temenzsuka Petkova tájékoztatta Alekszander Novakot arról is, hogy Bulgária javasolta az Európai Bizottságnak egy Várna közeli, európai gázelosztó központ létesítését. Az orosz miniszter szerint Moszkva kész egyeztetni egy bulgáriai gázközpontról, amint kap egy erre vonatkozó, hivatalos javaslatot az Európai Bizottságtól.

A Déli Áramlat ezzel persze még messze nem került vissza a terítékre. Az orosz Vedomosztyiban a cső Fekete-tenger alatti szakaszának lefektetésére létrejött South Stream Transport AG megerősítette, hogy már befagyasztotta a munkával kapcsolatos, összes tevékenységet.
Felbomlott egy másik hatalmas orosz-európai üzlet is. A németországi BASF vegyipari csoport és a Gazprom letett arról a hatalmas részvénycsere ügyletről, amelyet ez év végéig akartak megvalósítani. A BASF által átadandó tevékenységek a csoport éves forgalmából 12 milliárd eurót, az EBITDA-jából pedig 500 millió eurót képviselnek. A tranzakciókat hivatalosan a Nyugat és Oroszország között megromló kapcsolatok miatt vették le a terítékről.

A kútba esett BASF-Gazprom üzlet

A terv szerint a BASF oroszországi szénhidrogén-lelőhelyekben jutott volna érdekeltségekhez, a Gazprom pedig átvehette volna a BASF leányvállalatával, a Wintershallal közösen üzemeltetett németországi földalatti gáztárolók irányítását, az eddig szintén közös gáznagykereskedelmet, és megkapta volna az Északi tengeren kutató és termelő Wintershall Noordzee 50 százalékát is. Bár a Wintershall is régóta jelen van a szibériai olaj- és gázmezőkön, e Gazprommal közös munka – a Reuters által idézett elemzők szerint – már kevésbé fontosak számára az amerikai palagáz-boom beindulása óta.