késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Óriási fordulat történt a 2026-os béremelésnél, megszólalt Nagy Márton: most kezdődik a küzdelem – ez a kormány terve
A múlt héten még úgy látszott, hogy a 2026-os minimálbér-emelés 13 százalékos mértékéről – papíron rögzített megállapodás ide vagy oda – lemondhat a kormány. A helyzet azonban radikálisan változott, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter világossá tette: a kabinet továbbra is kitart a 13 százalékos emelés mellett, és kész is küzdeni érte – mondta a tárcavezető az Indexnek az AI Summiton hétfőn.
A béremelés mértéke nem automatikus, tárgyalások és állami hozzájárulás szükséges. A kormány hajlandó csökkenteni például a szociális hozzájárulási adót, hogy támogassa a nagyarányú minimálbér-emelést.
A helyzet azért is fontos, mert a múlt novemberben kötött megállapodás értelmében 2026-ra papíron 13 százalékos, 2027-re pedig további 14 százalékos emelés szerepelt. A garantált bérminimumról viszont az előzetes várakozások csak 8–9 százalékos növekedést feltételeztek.
Ám mint írtuk, Nagy Márton kijelentette, hogy a garantált bérminimum is elérheti a két számjegyű emelést jövőre – ami több embert érint, mint a minimálbér, és nagyobb terhelést jelent a munkáltatóknak. Ha sikerül, a garantált bérminimum akár a 383 680 forintos szintet is elérheti, amivel a szakmunkás-minimálbér kvázi elérné az ezereurós küszöböt. Ehhez az is szükséges, hogy a forint stabilitása kitartson.
Minimálbér 2026: sokkal nagyobb emelés jöhet, mint eddig gondoltuk
Hogy a mostani a helyzetet megértsük, érdemes felidézni a tavaly novemberben kötött bérmegállapodást. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében a vállalkozók, a szakszervezet és a kormány abban állapodtak meg, hogy 2025-ben hároméves megállapodást kötnek, így idén 9 százalékos, majd 2026-ban és 2027-ben 13, illetve 14 százalékos lesz a minimálbér-emelés mértéke, miközben a garantált bérminimumról évente döntenek. A béralku azonban tartalmazott egy olyan képletet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha ugyanis az egyes gazdasági mutatók összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjai ismét leülnek tárgyalni. Ez a három mutató:
Nagy Márton közvetlenül a második negyedéves GDP-adatok közlése előtt tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy ezek közül a bérdinamikában nincsen eltérés, mivel a bruttó átlagkereset az év első öt hónapjában 9 százalékkal emelkedett, az infláció és a GDP már nagyobb probléma. A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga bérmegállapodás is. Ehhez képest idén már 4,7 százalékos inflációval és csak 1 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál. Ezek alapján úgy számolt, hogy a gazdasági növekedés 2,4 százalékkal lehet alacsonyabb a megállapodásban rögzített értéknél, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb, így az eltérés 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak.
Ennek ellenére véli úgy Nagy Márton, hogy bár jogilag nem, de gazdaságilag indokolt a bérmegállapodás újratárgyalása.
Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek is egyetértenek, annál is inkább, mert az utóbbi időben érezhető a feszültség a vállalkozók körében, amit a gyenge konjunktúra és a párhuzamosan jelen lévő bérnyomás okoz. A tárgyalásokra közelről rálátó forrásunk épp emiatt pár hete szinte kizárta, hogy a szakmunkás-minimálbér jövőre tíz százalék fölötti mértékben emelkedjen.
A garantált bérminimumot háromszor többen kapják Magyarországon, mint a minimálbért, nagyságrendileg 650-700 ezer fő, tehát jóval nagyobb terhet jelent a kigazdálkodása a munkaadók számára, mint a kötelező legkisebb munkabér. A helyzetre megoldást a szociális hozzájárulási adó csökkentése jelenheti, amely a tervek szerint 1 százalékponttal, 12 százalékra csökkenhet januártól. Egyszer egyébként már ez a megoldás bevált, a 2016-os bérmegállapodás után nagyban támogatta a bérdinamika fenntartását, miközben érezhetően enyhített a vállalkozók terhein. Ha valóban elfogadja a kormány a szocho csökkentését, azzal 240 milliárdot hagyhat ott a cégeknél.
Jövőre ezer euró lehet a garantált bérminimum, kettőezer az átlagkereset
A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek értelmében január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett. Így ha tartják magukat a felek az eredeti menetrendhez, akkor
- 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
- 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.
A garantált bérminimumról, ahogy említettük, évente döntenek, ez idén 348 800 forint.
Tehát egy 10 százalékos emeléssel 383 680 forintra nőhetne, amivel a szakmunkás minimálbér kvázi elérné az ezer eurót. Persze ehhez az is kell, hogy kitartson a forint elmúlt hónapokban látott lendülete.
Ajánlott videók
Kijöttek a gigamegállapodás részletei: tíz éven át ad el a Shell az MVM-nek földgázt – soha nem kötöttünk még ilyen hosszú időre szóló nyugati megállapodást
Itt a bejelentés: elkészült a vakcina, rengeteg gyermek életét mentheti meg – óriási áttörést jelent
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.