Uniós pénzek: Mi történt? Brüsszel tényleg utalt Magyarországnak, nem is keveset – itt a bizonyíték

Hosszú hónapok után megindultak az uniós források Magyarországra – ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közleményéből, amelyben ismertette az államháztartás első nyolchavi adatait. Ahogy beszámoltunk róla, augusztusban az elmúlt évek egyik legkedvezőbb hiányadatát produkálta a magyar költségvetés. A nyolcadik hónapban 239,1 milliárd forinttal nőtt a deficit, amivel 3025,5 milliárdon állt a nyolchavi hiány, ez az éves módosított terv 63,4 százaléka. Ebben pedig az uniós pénzek is közrejátszottak már.

Uniós pénzek: Brüsszel tényleg utalt Magyarországnak, nem is keveset

A kedvező adat annak is köszönhető, hogy nagyobb összeget utalt át a múlt hónapban az Európai Bizottság.

Az uniós testület ugyanis átutalta:

• a pedagógusbér-emelés kapcsán kitűzött mérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódó, mintegy 587 millió eurónyi forrást,
•  valamint visszatérítette a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedések 2025 második negyedévi kiadásainak uniós részét (131 millió euró).

Ugyanakkor nem teljes előzmény nélküli a mostani bejelentés. Navracsics Tibor közigazgatási és fejlesztési miniszter augusztus 26-án egy uniós projekt átadásán, a Tolna vármegyei Simontornyán beszélt arról, hogy érkezett egy nagyobb, 200 milliárd forintos csomag az Európai Bizottságtól, ami a tárcavezető szerint további fejlesztéseket tesz lehetővé. 

Visszaelőztük a lengyeleket augusztusban

Hónapokon keresztül úgy tűnt, hogy valóban elzárta Magyarországtól az uniós pénzeket Brüsszel. Július elején írtunk róla, hogy lényegében teljesen leállt Magyarországon a forrásbeáramlás, az Európai Bizottság hat hónap alatt kevesebb mint 200 milliárd forintot utalt át, utoljára 2018-ban fordult elő, hogy ilyen kevés uniós pénz folyt be az államkasszába. 

Emiatt folyamatosan csúsztunk hátrafelé a tagállamok között a forráslehívás terén. Míg tavaly év végén még 11.-ek voltunk, július elején már csak 14.-ek.

Magyarország a 2021–2027-es uniós költségvetésből összesen 21,8 milliárd euró kohéziós támogatásra jogosult, ez 394,9 forintos tervezési árfolyamon 8609 milliárdnak felel meg. Azonban a végösszeg 10 ezermilliárd fölé kúszhat, egyrészt

• ebben az összegben nincs benne a hazai társfinanszírozás, illetve a vidékfejlesztési program forrásai, 
• másrészt a forint gyengülése is „besegíthet”. 

Fontos azonban rögzíteni, hogy nagyon messze van a ciklus vége, bőven van idő a projektek lebonyolítására. Az viszont problémát jelent továbbra is, hogy 20 milliárd euró még mindig blokkolva van a kormány és a bizottság között fennálló vita miatt. 

Júliusban a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium azt közölte, hogy a források lehívása ütemezetten halad, és nem látnak okot arra, hogy Brüsszel blokkolja a kifizetéseket.

– írták megkeresésünkre. Hozzátéve, hogy a források több mint feléhez, 12,3 milliárd euróhoz a jelenlegi helyzetben is hozzáférünk, a felhívásokat folyamatosan, ütemezetten írják ki. A 2021–2027-es időszakban eddig 147 felhívás jelent meg, mintegy 6855 milliárd forint keretösszeggel, amelyből több mint 11 ezer támogatási szerződést kötöttek. 

Ami Magyarországnak másfél év volt, az Lengyelországnak két hónap

Évek óta csuklóztatja a magyar kormányt az Európai Bizottság, amely megszámlálhatatlan mértékű eljárást indított Magyarországgal szemben. A jogállamisági eljárás vagy a szupermérföldkövek mellett horizontális és vertikális feltételeknek egyaránt meg kell felelni ahhoz, hogy az összes, még blokkolt forráshoz is hozzájussunk. 

Még ilyen körülmények között is hozzáfér az uniós pénzekhez Magyarország, tehát nem igazak azok az állítások, hogy ne jönnének. Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly a kötcsei pikniken beszélt arról, hogy nem az a probléma, hogy nincsen pénz, pénz szerinte van, csak nem tudják elég gyorsan bevonni a gazdaságba. Magyarország számára ugyanis a blokkolt források 45 százaléka, 10 milliárd euró, mintegy 4000 milliárd forint fel lett szabadítva 2023 decemberében.

– mondta akkor a kormányfő.

A magyar kormány és Brüsszel között zajló jogi huzavonát érdemes összevetni a lengyelországi eseményekkel. A Magyarországhoz hasonlóan szintén fekete báránynak tekintett Lengyelországban a Jog és Igazságosság bukása és a brüsszeli körökben népszerű Donald Tusk kormányfő megválasztása után pár hónap is elegendő volt arra, hogy a bizottság megszüntesse a jogállamisági eljárást, amely 2017 óta, tehát hét éve volt érvényben.

Ezzel szemben a magyar kormánynak 2022 áprilisa és 2023 decembere között több jogszabályt is módosítania kellett, mire hozzáférhettünk 10 milliárd euróhoz.