Elárulták az elemzők, hogyan tudja kordában tartani a kormány az inflációt, egy jó hírt is közöltek – már közel a változás

Augusztusban az infláció a várakozásoknak megfelelően 4,3 százalékon alakult, azaz megegyezett az előző havi értékkel – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Az előző havihoz képest az árszínvonal átlagosan nem változott.

Ez azt jelenti, hogy az infláció továbbra sem különösebben magas, de a jegybanki célt érdemben meghaladja – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Véleménye szerint ehhez fontos hozzátenni, hogy

Ezek az intézkedések tehát képesek érdemben mérsékelni az inflációt, de vélhetően nem lesznek a végtelenségig érvényben, így kivezetésükkor várható egy egyszeri ugrás az inflációban. A 4,3 százalékos inflációs adat a régiós mezőnyben sem számít sem különösebben magasnak, sem különösebben alacsonynak. Emlékeztetett:

• az előző havi adatok alapján a román infláció 7,8, a szlovák pedig 4,4 százalék volt,
• míg a már augusztusi adattal is rendelkező lengyel és cseh pénzromlás 2,8, illetve 2,5 százalékot ért el.

A forint erősödése enyhíti az inflációt

A magyar inflációra mérséklőleg hat az alacsony importált infláció (az eurózóna inflációja a jegybanki cél körül van), illetve a forint elmúlt időszakban tapasztalható stabilitása, erősödése. Ugyanakkor a magasan ragadt inflációs várakozások, a dinamikus béremelkedés és az élelmiszeripar magas termelőiár-növekedése felfelé húzzák a pénzromlást. Az utóbbira mutat rá az is, hogy az élelmiszerek ára az árrésstop mellett is 5,9 százalékkal nőtt – azaz most a drágulásért az élelmiszeripar termelői árainak növekedése felelős, kevésbé a kiskereskedelem. Az élelmiszereken belül van több olyan termékcsoport, amelynek az ára éves alapon drasztikusan nőtt. Ilyenek például a friss hazai- és déligyümölcsök, ahol 28,9 százalék a drágulás mértéke. Ezt részben magyarázzák a tavaszi fagyok. A csokoládé, kakaó 18,3 százalékos drágulását magyarázza a termék világpiaci árának növekedése a szűkebb kínálat miatt. Ugyanakkor kiemelkedő volt a drágulás például a tojás (19,9 százalék) esetén is.

Szintén felfelé húzza az inflációt az energiaárak „emelkedése” is: itt a drágulás mértéke 11,0 százalék volt – jelezte Regős. Kiemelte: ezen belül a vezetékes gáz 23,2 százalékos éves alapú drágulása nem a hatósági árak változásából ered, hanem az átlagfogyasztásból számított határt meghaladó fogyasztás növekedéséből, így a KSH módszertana szerint több drágább gázt vettünk arányaiban.

A tartós fogyasztási cikkek drágulása 2,4 százalék volt. Talán itt a legmeghatározóbb a forint árfolyamának alakulása. Persze az erősödés kevésbé jelenik meg gyorsan az árakban, mint a gyengülés, illetve a forint, bár az elmúlt hónapokhoz képest erősödött, egyébként nagyjából ott van, mint egy évvel ezelőtt. A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak – ez szintén egy olyan ágazat, ahol történt kormányzati beavatkozás, így már nem az év eleji 8-9 százalékos drágulás a jellemző, de az árnövekedés mértéke még így is átlag feletti –, itt van talán a legnagyobb szerepük a béreknek.

Az infláció a következő hónapokban sem megy be várhatóan a jegybanki célsávba: a következő hónapok bázishatások miatt várható növekedését év végére egy csökkenés követi, így decemberre nagyjából a mostani szintre juthatunk vissza.

A forintárfolyam erősödésével és stabilizálódásával, amelyet a szigorú monetáris politikai üzenetek is támogatnak, a legnagyobb kockázatot a világpiaci energiaárak alakulása, valamint az idei gyenge mezőgazdasági termés élelmiszerárakra gyakorolt hatása jelenti – írta Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.

Várakozása szerint az idei év átlagában 4,6, míg jövőre 3,6 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak. Emlékeztetett, hogy augusztusban az élelmiszerárak havi alapon nem változtak, így az éves 5,9 százalékos áremelkedési ütem is fennmaradt, ebben ugyanakkor a vendéglátási szolgáltatások is fontos szerepet játszottak, azok nélkül az áremelkedési ütem 4,7 százalék volt. Hozzátette:

Év végén jöhet a csökkenés

Az előzetes várakozásunkat – 4,1 százalék – meghaladó éves inflációs adat az átlagosnál magasabb havi szezonalitást jelent, így az infláció csökkenése megakadt – írta Kiss  Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Az inflációs célsávból az év elején nagymértékben kilépő hazai mutató így közel került a célsáv felső határához, de nem tudott az alá csökkenni. Várakozása szerint a következő hónapokban is felülről nézhetjük csak a 4 százalékot,

A forint árfolyamának stabilitása mellett ez a forgatókönyv újra felszínre hozhatja a kamatvágások újraindításának kérdését az év végén.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint nem látni komolyabb meglepetést. Az élelmiszerek esetében az előző hónaphoz képest stagnáltak az árak, így az éves bázisú mutató is változatlanul magas, 5,9 százalék volt. A szeszes italok, dohányáruk esetében komolyabb egyhavi drágulás volt megfigyelhető, miközben a ruházkodási cikkeknél a szezonális akciók lefelé húzták az árakat az előző hónaphoz képest. Talán az egyedüli érdekesség, hogy a stabil forint és a relatíve alacsony külső infláció ellenére a tartós fogyasztási cikkek havi alapon 0,4 százalékkal drágultak, amivel gyorsult az éves bázisú áremelkedési ütem ebben a termékkörben. 

Jövőre ennél valamivel magasabb, az azt követő évben pedig 4 százaléknál valamivel kisebb lehet az átlagos áremelkedési ütem. Az ING Bank előrejelzése az árrésstop november végi kivezetésével számol. Mindezek fényében rövid távon biztosan marad a szigorú monetáris politikai hangvétel és a változatlan alapkamat. Ugyanakkor egyre nagyobb esélyét látja annak, hogy 2026 jelentős részében vagy akár egészében is változatlanul 6,50 százalékon áll majd az irányadó ráta.