Átok és áldás az olcsó olaj

Ötven dollár alá esett tegnap a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára: februári szállításra 49,92 dollárt kértek érte délelőtt Londonban. Ezzel a Brent követte a WTI olaj árszintjét: az Amerikában mérvadó könnyűolajfajta ára már hétfő óta 50 dollár alatt van, tegnap 47 dollár körüli áron jegyezték New Yorkban. Tavaly júniusban még 110 dollárnál is többet kértek egy hordó nyersolajért.

Ilyen alacsony áron utoljára a pénzügyi válság kirobbanását követő időszakban, 2009 tavaszán kereskedtek a nyersanyaggal. A korábbi becsléseket alulmúló árszint most sem jelez sok jót: a világszerte alacsony gazdasági aktivitás áll az áresést magyarázó csökkenő kereslet mögött. A zuhanásnak pedig távolról sincs vége: míg néhány hónapja még a hatvan dollár alatti árat tartotta elképzelhetetlennek a piac, a Bloombergnek nyilatkozó elemzők ma már a 30 dolláros szintet sem tartják kizártnak.

A tartósan alacsony ár pedig alaposan átszabhatja a gazdasági versenyképesség, sőt, a világpolitika térképét. A Bloomberg elemzése például azt veti fel, hogy Irán, amely már most is több tízmilliárd dolláros bevételkiesést kénytelen elszenvedni a gazdasági szankciók miatt, még nehezebb helyzetbe kerülhet az olajár esése miatt. Ez viszont minden eddiginél valószínűbbé teszi, hogy a teheráni vezetés hajlandó megegyezni az előző elnök, Mahmúd Ahmadinedzsád által elindított nukleáris program leállításáról.

Irányváltásra kényszerítheti az alacsony olajár a Kremlt is, amelynek ugyancsak egyszerre kell megküzdenie az ukrajnai konfliktus miatt meghozott nyugati szankciókkal és az export legnagyobb részét kitevő nyersanyagok áresésével. Az orosz jegybank decemberben – még a rubel összeomlása előtt – a GDP 4,7 százalékos visszaesésével számolt abban az esetben, ha az olaj hordónkénti ára 60 dolláros szinten lesz. Ma pedig az ennél súlyosabb recessziót sem tartják kizártnak, ami Vlagyimir Putyint politikai irányvonalának változtatására kényszerítheti.

Ennél is súlyosabb helyzetben van a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező Venezuela, ahol az export 95 százalékát teszi ki az energiahordozó. A dél-amerikai ország, amely az árak zuhanása előtt is már a csőd szélén táncolt, nem kis részben a helyi deviza, a bolívar jelentős leértékelése miatt, most fizetésképtelenné válhat. Nicolas Maduro elnök tegnap Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai államfővel, a találkozó nem titkolt célja az volt, hogy újabb kölcsönt vegyen fel Caracas a csőd elkerülése érdekében. (Kína az elmúlt években több mint negyvenmilliárd dollárral segítette ki a venezuelai gazdaságot.)

Vannak persze nyertesei is az alacsony olajárnak, túl azokon a háztartásokon, amelyek spórolni tudnak az olcsóbb üzemanyagoknak köszönhetően. Az Oxford Economics szerint a Fülöp-szigetek gazdasága nyerhet a legtöbbet. Számításuk szerint az, ha az olaj ára 84-ről 40 dollárra esik vissza, 2015–16-ban csaknem két százalékponttal tolja meg a GDP növekedését. A skála másik végén, Szaúd-Arábia esetében a hatás meghaladja a -3,5 százalékpontot.

Az Egyesült Államokat is pozitívan érintheti a helyzet, különösen annak fényében, hogy az ország a palakitermelés felfutása ellenére még mindig nettó energiaimportőrnek számít. Az Oxford Economics szerint a 3 százalékra prognosztizált bővülés 3,8 százalékot is kitehet 40 dolláros olajárszint mellett. Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy a részvénypiacok tartanak az alacsony ártól – ez meglátszik a heti kereskedés eredményein is –, hiszen így kevésbé számítanak jövedelmező befektetésnek a nagy energiacégek.

2010-es szinten a benzin ára

Bruttó 2-2 forinttal ismét csökkenti a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt. – értesült piaci forrásokból az MTI. A 95-ös benzin literenkénti átlagára 330-331 forintra, a gázolajé 352-353 forintra mérséklődik. A benzin literenkénti átlagára szeptember elején még 420 forint volt, az utóbbi három hónapban több mint 80 forinttal csökkent. Legutóbb 2010 november elején kellett 335 forintot fizetni egy literért.