Kukoricából lesz a cukor?

Kevesebb mint három év múlva megszűnik az EU cukorpiaci kvótaszabályozása, a rendszer kivezetésére 2017 októberében kerül sor. A cukorkvóta kivezetése után megnyílik az elvi lehetősége annak, hogy a hazai cukoripar ismét bővüljön, és elméletileg nem lenne akadálya annak sem, hogy új cukorgyárak induljanak be. A gyakorlatban azonban nem várható mindez, legalábbis a répacukor esetében biztosan nem, annak ugyanis egyre kevésbé jövedelmező a termesztése.

Magyarországon egy kilogramm cukorrépát sem termelne senki, ha nem lenne a termeléshez kötött támogatás – fogalmazott lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász kifejtette: az uniós eredetű, de magyar hatáskörben elosztható támogatás hektáronként 160 ezer forint, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy nyereséget lehessen elérni a cukorrépa termesztésén. „A hazai cukorfeldolgozás csak 27 euró körüli összeget tud fizetni egy tonna tisztított cukorrépáért, itthoni körülmények között azonban az önköltség legalább 30 euróra jön ki. A magyar átlagtermés általában 50 tonna körül van hektáronként, ez jó években és ügyesebb gazdaságokban 60 tonna is lehet” – mondta el Raskó.

A termeléshez kötött támogatás tehát nagyjából az az összeg ami megmaradna a gazdáknak, illetve ennél némileg kevesebb, hiszen az átvételi ár az önköltséget sem fedezi teljes mértékben. „Ha lesz támogatás, akkor ez lehetővé teszi, hogy 13-14 ezer hektáron cukorrépát termesszenek Magyarországon” – fogalmazott az agrárközgazdász. Raskó szerint ugyanakkor, ha egy másik cukorgyár megkezdené működését, annak további 13-15 ezer hektárnyi területre lenne szüksége, ahonnan a cukorrépát beszállítják. „Ebben az esetben viszont a támogatás feleződnek, hiszen egy boríték van. Amennyiben ez megtörténne, Magyarországon minden gazda befejezné a cukorrépa termesztését” – tette hozzá Raskó, aki szerint ezért nem reális egy új cukorgyár beindulása.

A cukorrépa termesztéséhez ráadásul az északabbi uniós tagállamoknak, például Lengyelországnak és Németországnak sokkal jobb klimatikus adottságai vannak. A hazai természeti és éghajlati adottságok inkább az izoglükóz, vagyis a glükóz-fruktóz szirup gyártásának kedveznek, amelyet döntően kukoricából állítanak elő, ám búzából is gyártható. A jellemzően az élelmiszeripar által használt izoglükóz előállítása jelenleg is zajlik, a Hungrana idehaza működteti Európa legnagyobb ilyen üzemét. Azt a tényt, hogy Magyarország 220 ezer tonnás éves izocukor termelési kvótája jelentősen, 250 ezer tonnára nő, Fazekas Sándor jelentette be még 2013 őszén. Az akkori vidékfejlesztési, ma földművelésügyi miniszter korábbi közlése szerint a kvótanövekedés mintegy ötmilliárd forintnyi exportbevételt jelent és hatmilliárd forint az éves értéke a termelésben. A jövőben inkább az lehet esélyes, hogy az élelmiszeripari felhasználásra szánt izoglükóz-gyártás bővülhet Magyarországon, míg a répacukorgyártás valószínűleg csak kis volumenben marad fenn.

A védelem indokoltnak is tűnik: a trópusi országokban egy hektáron nyolcszor annyi cukrot lehet előállítani cukornádból, mint Európában cukorrépából. A jól termeszthető cukornád , a kedvező klíma és az alacsony munkaerő-költségek miatt ezzel akkor sem tudna versenyezni Európa, ha a cukor világpiaci ára időnként emelkedik is valamennyit.

A védelem indokoltnak is tűnik: a trópusi országokban egy hektáron nyolcszor annyi cukrot lehet előállítani cukornádból, mint Európában cukorrépából. A jól termeszthető cukornád , a kedvező klíma és az alacsony munkaerő-költségek miatt ezzel akkor sem tudna versenyezni Európa, ha a cukor világpiaci ára időnként emelkedik is valamennyit. -->