Márciusban megismétlődhet a januári káosz

A válaszadók 93 százaléka egyértelmű, hivatkozható gyakorlati útmutatót szeretne, több mint 80 százaléka az informatikai rendszer hibáinak javítását, a végleges verzió elkészülését követően pedig további egy hónap türelmi időt – derült ki abból a felmérésből, amit a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) több mint 330 vállalat részvételével készített az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (EKÁER) kapcsolatban január közepén. Bár a felmérést még azelőtt állították össze, hogy kiderült volna: a rendszer próbaüzeme március elsejéig tart, a javaslatok nagy része most is jól tükrözi az érintettek problémáit, bár nem tekinthető az MLBKT szakmai állásfoglalásának.

A cégek szeretnének adatvédelmi garanciákat és azt is, hogy a megbízható adózók kapjanak mentességet az EKÁER-bejelentés alól – derült ki a lapunknak eljuttatott háttéranyagból. Január közepén egyébként a válaszadók mindössze ötöde vélte úgy, hogy február elsejére képes lesz felkészülni az éles üzemre. Különösen az összetett logisztikai rendszereket működtető nagyvállalatok tartották elképzelhetetlennek, hogy időben fel tudnak készülni az EKÁER működtetésére.

Arra a kérdésre, hogy mit javasolnának a döntéshozóknak az EKÁER-rel kapcsolatban, sorjáznak a hosszabb – 2-6 hónap – türelmi időt, a célok és a cégekre háruló adminisztrációs terhek összhangba hozását, a kockázatos termékek körének újragondolását vagy akár egy teljesen új, valóban hatékony és működőképes rendszer kidolgozását sürgető anonim válaszok.

„Bár ez még kevesekben tudatosult, az EKÁER gyakorlatilag minden vállalkozást érinthet: a termelő, gyártó, sőt még a szolgáltató területen tevékenykedőket is. Ez korántsem csupán a fuvarozókat érintő változás. Ha egy oktatással foglalkozó társaság számítástechnikai eszközöket vagy tantermi bútorokat rendel az EU-ból, aminek értéke meghaladja a 2 millió forintot vagy a 2500 kilogrammot, EKÁER-számot kell igényelnie, különben kockáztatja, hogy lefoglalják azt” – mondta lapunknak Holics Szilvia, az MLBKT kommunikációs és marketingvezetője.

A szervezet tagjai december közepe óta több száz, a rendszerrel kapcsolatos kérdést küldtek a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) és a NAV-nak, ezek legnagyobb részére azonban máig nem kaptak választ. „Szerettük volna megismerni a jogszabály előkészítése során felmerült észrevételeket és javaslatokat, de erre mindeddig nem volt módunk. Mindez már csak azért is probléma, mert a társadalmi egyeztetésről szóló törvény, illetve a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről szóló kormányrendelet szerint ezeket a tárcának közzé kellett volna tennie a honlapján” – tette hozzá Holics Szilvia, hozzátéve: az MLBKT az EKÁER-rel kapcsolatos minisztériumi egyeztetésekre nem hivatalos.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkára, Bíró Koppány Ajtony a Világgazdaságnak azt mondta, az eddigi tapasztalatok és kormányzati egyeztetések alapján immár egyértelmű: sok a megoldandó probléma, és ezek nagy része jogszabálymódosítást igényel. A következő parlamenti ülésnap, amikor az EKÁER kérdése napirendre kerülhet, február közepén várható. „Ha akkor döntenek is a jogszabály módosításáról, az érintetteknek ismét csupán szűk két hete lesz majd alkalmazkodni. Éppen ezért mindenképpen indokolt volna a március elsejei határidőt még legalább egy hónappal tolni” – véli a főtitkár.

A kiszámíthatatlan magyar környezet iskolapéldája az EKÁER

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) ügyvezető igazgatója, Gabriel A. Brennauer szerint Angela Merkel német kancellár budapesti látogatása nem csak arra jó alkalom, hogy európai vagy globális kérdésekben egyeztesse álláspontját Orbán Viktor miniszterelnökkel, hanem új elvi támpontokat adhatnak olyan gazdasági kérdésekben is, amelyeket csak európai összefogással lehet megoldani. Tavalyi konjunktúra-felmérésében a DUIHK által megkérdezett német vállalatok a korábbinál kedvezőbb véleményt fogalmaztak meg a magyarországi gazdasági helyzet és az üzleti-befektetési környezet alakulásáról is. A felmérés hangsúlyozta ugyanakkor azt is: maradt néhány olyan terület, ahol a feltételek még nem felelnek meg a befektetők elvárásainak. Az egyik visszatérő, és még mindig aktuális kérdés a kiszámíthatóság, pontosabban annak hiánya. „Ennek egyik friss és jellemző példája az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, az EKÁER. Ezt a rendszert sajnos előzetes szakmai konzultáció nélkül vezették be, a gyakorlati alkalmazás szempontjából életszerűtlen, és súlyos károkat okozhat az itt működő – hazai és nemzetközi – vállalatok versenyképességének. A törvényalkotó által megnevezett célt – azaz az adócsalás és a feketegazdaság visszaszorítását –, teljes mértékben támogatjuk, de jelenlegi formájában a szabályozás több kárt okoz a magyar gazdaságnak, mint amennyi hasznot hajt” – mondta az MTI-nek adott interjújában Gabriel A. Brennauer. Hozzátette: általában is azt várnák el, hogy időben történjen érdemi egyeztetés az érintett gazdasági szereplőkkel, mert ez biztosítana leginkább, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek, amelyek az üzleti bizalmat sem veszélyeztetik.