Az adatközpontok nemcsak az energiát zabálják, olyan hatással is vannak az emberi életre, amire eddig senki sem gondolt
Világszerte adatközpontok garmadája épül a mesterséges intelligencia működtetésére. Az eddig is köztudomású volt, hogy ezek a létesítmények hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, egy új tudományos kutatásból azonban az is kiderült, hogy van egy másik riasztó hatásuk is a lokális klímára: „hőszigeteket” hoznak létre, akár 9,1 Celsius-fokkal felmelegítik a körülöttük lévő földet, és ezzel több mint 340 millió ember életére vannak hatással.
A Cambridge-i Egyetem Földmegfigyelési csoportja a New Scientist című tudományos folyóiratban tette közzé a kutatásának eredményét. Az Andrea Marinoni docens vezette csapat az adatközpontok egy eddig kevésbé kutatott hatását vizsgálta meg: azt, hogy
milyen a hőt bocsátanak ki energiaigényes folyamataik, az adatfeldolgozás és a hűtőrendszerek működtetése során.
Ennek érdekében összevetették 8400, lakott településtől távolabb eső adatközpont környezetének jelenlegi hőmérsékleti adatait az elmúlt 20 évével. Kiderült, hogy a felszíni hőmérséklet a létesítmények működésbe lépése utáni hónapokban átlagosan két Celsius-fokkal emelkedett, de legszélsőségesebb esetben ez az érték elérte a 9,1 Celsius-fokot is.
Százmilliók élnek adatközpontok közelében
A hatás ráadásul nem korlátozódott a hatalmas, több ezer szervert tartalmazó, akár 92 ezer négyzetméteres létesítmények közvetlen környezetére, tapasztaltak emelkedést azoktól tíz kilométeres távolságban is.
Az adatközpontok fűtő hatása hét kilométeres távolságban sem csökkent 30 százaléknál többel,
pedig a kutatók a CNN tudósítása szerint kiszűrték a szezonális hatásokat, a globális felmelegedés trendjeit és egyéb befolyásoló tényezőket is.
„Az eredmény nagyon meglepő, de hatalmas problémát jelenthet” – figyelmeztetett Marinoni, hiszen becsléseik szerint több mint 340 millió ember él világszerte adatközponttól mért tíz kilométeres távolságon belül – olyan helyen, amelyik így most melegebb, mintha ezek a létesítmények nem épültek volna meg.
A boom még nem ért véget
A kutatás eredménye azért különösen riasztó, mert az adatközpont boomnak még messze nincsen vége, a következő években is jó néhányat terveznek építeni világszerte, miközben a globális felmelegedés következtében egyre súlyosabbak a hőhullámok.
Európában például a Nebius építi a legnagyobbat, amelynek a kapacitása elérheti a 310 megawattot is.
Marinoni szerint így az adatközpontok tervezett bővítése „drámai hatással lehet a társadalomra”
- a környezet,
- az emberek jóléte
- és a gazdaság
szempontjából.
Több kutatásra van szükség
Egyetért vele Deborah Andrews, a London South Bank Egyetem fenntarthatósági és körforgásos tervezéssel foglalkozó emeritus professzora, aki nem vett részt a kutatásban.
„Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia körüli aranyláz felülírja a bevált gyakorlatot és a rendszerszintű gondolkodást, sokkal gyorsabb, mint bármely szélesebb körű, fenntarthatóbb rendszer” – mondta az amerikai hírtelevíziónak.
Mások azonban óvatosabbak, úgy vélik, hogy további kutatásokra van szükség az eredmények ellenőrzéséhez. Ralph Hintemann, a Borderstep Innovációs és Fenntarthatósági Intézet vezető kutatója
„nagyon magasnak” tartja a tanulmány hőmérsékleti adatait,
de azt elismeri, hogy az adatközpontok energiatermelése által generált kibocsátás mértéke aggasztó.
Marinoni azt szeretné, ha a kutatás további vitákat indítana el arról, hogyan lehetne csökkenteni a mesterséges intelligencia hatásait. „Még mindig lehet idő egy másik út lehetőségének mérlegelésére anélkül, hogy ez befolyásolná a mesterséges intelligencia iránti keresletet és annak képességét az emberiség fejlődésének biztosítására” – vélekedett.
