Váratlan fordulat: olaj nélkül maradt a 11 milliós ország, Kína azonnal napelemekkel árasztotta el – így menekül meg az energiaválságtól
Kuba az egyre súlyosbodó áramkimaradásokat és energiahiányt kínai napelemimporttal próbálja ellensúlyozni. A szigetország tavaly 1 gigawattnyi fotovoltaikus panelt kapott Pekingből. A célja, hogy 2026-ra villamosenergia-termelésének 15 százalékát megújuló forrásokból fedezze – derül ki az új gazdasági és társadalmi tervből, amit a Financial Times látott.
Kuba elavult villamosenergia-hálózata pedig fosszilis energiahordozókra támaszkodik. A hálózat egyre gyakrabban omlik össze: márciusban egy héten belül két országos áramszünet is volt.
Kuba számára életmentő a kínai napelemparkok létesítése
Kuba a tavalyi év végére több mint négyszeresére növelte a napenergia arányát az energiamixében, amely így a teljes termelés mintegy 9 százalékát adja.
A karibi országban jelenleg 34 naperőmű működik közel 1,2 gigawatt kapacitással, ami 350 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tervek szerint 2028-ra 92 naperőmű épülhet meg, összesen valamivel több mint 2 gigawatt kapacitással.
Euan Graham, az Ember energiakutató intézet vezető elemzője szerint ennek csaknem felét már telepítették is, ha pedig az összeset megteszik, az valódi áttörést jelenthet.
A 2026-os gazdasági terv szerint 320 megawattnyi technológiát Peking adományozott, míg Manuel Marrero Cruz miniszterelnök szerint a napelemek egy részét kubai nikkellel ellentételezték.
Az Ember adatai szerint Kína tavaly 117 millió dollár értékben exportált napelemeket Kubába, szemben a 2024-es 48 millióval és a 2019-es 16,6 millióval. Az energiatároló rendszerek importja is megugrott: 56 millió dollárra nőtt a 2024-es 7,3 millióról. Idén januárban önmagában 15 millió dollár értékű akkumulátort importáltak.
Trump januárban vámok bevezetését ígérte azokkal az országokkal szemben, amelyek olajat szállítanak Kubának, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a rezsimváltás érdekében. Kuba az energia-blokád megszüntetése érdekében tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal, és bizonyos engedményeket tett a magánszektornak, például lehetővé tette emigránsok számára vállalkozások működtetését. Havanna azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a rezsimváltás nem képezi a tárgyalások részét.
Kína szerepvállalása nyíltan politikai jellegű
Hua Xin, Kína kubai nagykövete egy havannai sajtótájékoztatón bírálta az amerikai blokádot, és kijelentette, hogy Peking növelni fogja az együttműködést a megújuló energia, különösen a napenergia területén, hogy segítse Kuba energiaátmenetét.
Kína közvetlen befektetésekkel is jelen van: a Shanghai Electric mintegy 60 millió dollárt fektetett a 62 megawattos marieli naperőműbe, amely az első magántulajdonú ilyen projekt a szigeten, brit Hive Energyvel közös vállalkozásban.
„A marieli erőmű Kuba villamosenergia-termelésének akár 10 százalékát is biztosíthatja – jelenleg ez az egyik legfontosabb és legolcsóbb energiaforrásuk” – mondta Giles Redpath, a Hive vezérigazgatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy a fizetési rendszer problémás, mivel a pénzt nem lehet kivinni az országból.
A háztartásoknak megfizethetetlen a kínai napelem
A kínai támogatás részeként háztartási napelemes rendszereket is adományoztak elszigetelt otthonok, iskolák és kórházak számára, és Vietnám is szállított berendezéseket. Ennek ellenére a lakosság számára a technológia továbbra is drága:
egy alap napelemrendszer ára a hivatalos minimálbér százszorosa.
Kuba célja, hogy 2030-ra az áramtermelés 24, 2035-re 40, 2050-re pedig 100 százalékát megújulókból fedezze.
Szakértő szerint a napenergia egy zsugorodó energiatermelési tortán belül növekvő szelet, vagyis az arány növekedése részben más források visszaeséséből adódik.
„Kuba akár teljesen megújuló energiára is átállhatna – kiváló adottságai vannak a nap- és szélenergia terén. Ehhez azonban rendbe kell tenni a gazdaságot és a nemzetközi fizetési rendszert, és akkor a befektetések is megindulnának” – mondta Redpath.
Egy ország várta lélegzet-visszafojtva a magányos tankert
Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, Kuba súlyos energiaválsággal küzd. Donald Trump március végén engedélyezte, hogy az orosz árnyékflottához tartozó Anatolij Kolodkin nevű olajtanker kiköthessen Kubában.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy bár a hajó és tulajdonosa (Szovcomflot) szankciók alatt áll, „nincs problémája” azzal sem, ha más országok is olajat juttatnak el Kubába, mondván, a lakosságnak szüksége van energiára, még ha ez a havannai vezetést is segíti.
A hajó a becslések szerint 650-730 ezer hordó otosz olajat szállított, amely a jelenlegi jegyrendszer mellett akár egy hónapig is fedezheti Kuba szükségleteit.
