Itt a válasz a kínzó kérdésre – miért jó Szaúd-Arábiának a Hormuzi-szoros lezárása; degeszre keresik magukat rajta
A Hormuzi-szoros lezárása és az ebből fakadó globális olajár-emelkedés jelentős pénzügyi nyereséget hozott Iránnak, Ománnak és Szaúd-Arábiának, míg azok az országok, amelyek nem rendelkeznek alternatív szállítási útvonalakkal, milliárdokat veszítettek – írja a Reuters.
Miután Izrael és az Egyesült Államok háborút indítottak ellene, Irán lezárta a szorost, majd néhány héttel később egyedi megállapodásokkal elkezdte átengedi azokat a hajókat, amelyeknek nincs amerikai vagy izraeli kötődésük. Ennek eredményeként néhány tanker át tudott kelni.
A Hormuzi-szoros azért fontos, mert normál viszonyok között itt halad át a világ olaj- és LNG-szállításának mintegy ötöde, de a chipgyártáshoz fontos héliumot és a műtrágyához elengedhetetlen alapanyagokat is nagy arányban itt hajóztatják.
A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta a közel-keleti olajhatalmak exportjait
A Nemzetközi Energiaügynökség a konfliktust a valaha tapasztalt legnagyobb energiakínálati sokknak nevezte napi több mint 12 millió hordónyi kieséssel, és mintegy 40 energetikai létesítményben esett kár.
A Brent olaj ára márciusban 60 százalékkal emelkedett, ami rekord havi növekedést jelent.
Emiatt a világ nagy része inflációval és gazdasági károkkal szembesül az energiaárak emelkedése miatt, a közel-keleti olajtermelők esetében a hatás nagymértékben földrajzi helyzetüktől függ – mutat rá a hírügynökség.
Habár Irán ellenőrzi a szorost, Omán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csővezetékeken és kikötőkön keresztül meg tudják kerülni. Irak, Kuvait és Katar azonban már nem ilyen szerencsések, mivel nincs alternatív útvonaluk a nemzetközi piacok felé.
Irán megerősödve kerülhet ki a háborúból?
Egyes elemzők szerint az amerikai–izraeli háború bizonyos értelemben megerősítette Iránt.
Most, hogy a Hormuzi-szorost lezárták, újra és újra le lehet zárni, ami súlyos fenyegetés a világgazdaságnak
– mondta Neil Quilliam, a Chatham House szakértője. „A szellem kiszabadult a palackból.”
A Reuters márciusi exportadatokra épülő elemzése szerint Irak és Kuvait becsült olajexport-bevételei éves alapon mintegy háromnegyedével zuhantak, viszont az Egyesült Arab Emírségek esetében 2,6 százalékos csökkenést mértek, mivel az árnövekedés ellensúlyozta az alacsonyabb volumeneket. Ezzel szemben
Irán bevételei 37 százalékkal, Ománéi 26 százalékkal nőttek. Szaúd-Arábia olajbevételei 4,3 százalékkal emelkedtek.
A becslések a Kpler hajókövető cég és a JODI adatai alapján készültek, amelyeket az átlagos Brent-árakkal szoroztak fel, és az egy évvel korábbi adatokkal hasonlítottak össze.
Szaúd-Arábiában a magasabb árak nagyobb jogdíjakat és adóbevételeket jelentenek az állami olajcég, az Aramco után, amely döntően az állam és a szuverén vagyonalap tulajdonában van. Az ország legnagyobb csővezetéke az 1200 kilométer hosszú kelet–nyugati vezeték, amelyet az 1980-as években, az iráni–iraki háború idején építettek, hogy megkerüljék a Hormuzi-szorost. Ez az ország keleti olajmezőit köti össze a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötővel, és jelenleg napi 5 millió hordót tud ezen keresztül exportálni.
Összességében Szaúd-Arábia nyersolajexportja márciusban éves alapon 26 százalékkal csökkent, napi 4,39 millió hordóra, ugyanakkor a magasabb árak miatt az export értéke mintegy 558 millió dollárral nőtt.
Irak szenvedte el a legnagyobb visszaesést
Az Egyesült Arab Emírségeket részben megvédte a napi 1,5–1,8 millió hordó kapacitású Habshan–Fudzsaira vezeték, amely megkerüli a szorost, de az export értéke így is több mint 174 millió dollárral csökkent éves alapon.
A térségben
- Irak bevétele esett vissza a leginkább: 76 százalékkal, 1,73 milliárd dollárra.
- Kuvaité 73 százalékkal, 864 millió dollárra csökkent.
Adriana Alvarado, a Morningstar DBRS szakértője szerint az Öböl menti országoknak van mozgásterük a pénzügyi helyzetük stabilizálására: költségvetési tartalékaikhoz nyúlhatnak, vagy hitelt vehetnek fel a piacokról. „Bahrein kivételével az Öböl menti államok adósságszintje mérsékelt, a GDP 45 százaléka alatt van, így képesek kezelni a sokkot” – tette hozzá.
Fontos döntést hoztak az olajtermelő országok
Fontos döntést hozott az OPEC+, de a piac egyelőre nem kap több olajat. Az olajtermelő országok döntése szerint a Hormuzi-szoros körüli háborús helyzet miatt a kitermelés növelése papíron marad, miközben a kínálat jelentősen visszaesett. Ez már most érezhető az árakban, és a következő hetek további drágulást hozhatnak.
