Cégvilág

Terrorérzékeny a turizmus

Nehezen mérhető a terrorcselekmények gazdasági hatása, ám a skála igen széles. A Charlie Hebdo szerkesztőségében szerdán elkövetett gyilkosságok vélhetően nem vetik vissza Párizs turizmusát, de a közel-keleti olajmezők elfoglalása az olajárra, így a világgazdaságra is komoly következményekkel járhat

A párizsi terrortámadás nem lesz jelentős hatással a turizmusra – vélik a Világgazdaság által megkérdezett szakemberek. Ezt főleg azzal indokolták, hogy egyedi, célzott esetről van szó, a támadást pedig nem turisták ellen és nem turisztikai látványosságnál hajtották végre. A 2001. szeptember 11-i terrorakciók óta ráadásul annyira magasan van a turisták ingerküszöbe, hogy a párizsi vérengzés miatt aligha lehet a foglalások tömeges lemondására számítani.

Párizs amúgy a világ egyik első számú célpontja, de jelentős üzleti központ is: 2013-ban 32,3 millió turista szállt meg a régió hoteljeiben, főleg a brit, az amerikai és a német utazók körében népszerű a francia főváros. Egy átmeneti visszaesést így alaposan megérezne a város, hiszen 2012-ben például 9,8 milliárd eurót költöttek ott a külföldiek.

A lapunk által megkérdezett szakértők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a turizmus nagyon érzékeny a terrorizmusra, a járványokra és a természeti katasztrófákra. Egyértelműen a New York-i és a washingtoni támadásoknak volt a legnagyobb negatív hatása. Megváltoztatta az utazási szokásokat, az egész világban drámaian visszaesett a légi utasok száma.

A hasonló támadások után London és Madrid is milliárdokat áldozott az ország vagy az adott város imázsának javítására, megőrzésére, többnyire sikerrel: rövid visszaesés után újra visszaszoknak a látogatók. New York például idén minden bizonnyal újra rekorddal zár 54-55 millió turistával, a Ground Zero is látványosság lett. A terrortámadásokra leginkább Egyiptom érzékeny: Sharm el-Sheikh-ben például legalább fél év kellett a robbantás után ahhoz, hogy a nyaralók meggyőződjenek a környék biztonságáról. Ehhez persze a jelentős árengedmények is szükségesek voltak, hiszen például a magyarok egy olcsó szállás miatt oda is elutaznak, ahova egy nyugat-európai utas be sem tenné a lábát.

A szerdai párizsi terrortámadáshoz hasonló cselekmények gazdasági hatása is korlátozott. Ennek részben az a magyarázata, hogy ezúttal a terroristák célja sem gazdasági létesítmény megsemmisítése, vagy valamilyen gazdasági tevékenység akadályozása volt. A szeptember 11-ét követő időszak megtorpanását is csak részben magyarázta az al-Kaida véres merénylete, hiszen – mint arra az OECD elemzésében emlékeztet – a támadás már eleve recesszióba hajló időszakban érte az Egyesült Államokat. De a madridi terrortámadást követően nőtt a működőtőke-beáramlás Spanyolországba. További következményként a fogyasztói szokások megváltozását említik: a lakosság például hajlamos többet költeni ilyenkor biztosításra.

Az Insitute for Economics & Peace 2014-es globális terrorizmus indexe ugyanakkor rámutat: a globális hatások mérése igen nehéz feladat, annál is inkább, mivel a közvetlen következményeknél erőteljesebbek lehetnek a kereskedelmi vagy a beruházási aktivitást érintő közvetett hatások. Erre ugyancsak a szeptember 11-i támadásokat szokás példaként hozni, amelynél a közvetlen (károk, újjáépítés, biztosítás, stb.) költségeket 15,5 milliárd dollárra teszik, az összhatásra vonatkozó becslések azonban 35–109 milliárd között mozognak. Az ausztrál külügyminisztérium (RAND) 2013-ban ugyanakkor úgy kalkulált, hogy a világkereskedelem további 180 milliárd dollárnyi kárt szenvedett az al-Kaida támadása miatt. A RAND egy másik, 2011-es kutatása egy szeptember 11-éhez mérhető támadás gazdasági hatását a GDP 1 százalékára teszi, egy ennél kisebb terrorcselekménynél 0,005 százalékkal, egy atomtámadásnál pedig 2 százalékkal számoltak.

Tény ugyanakkor, hogy – akárcsak a turizmusnál – a gazdasági létesítmények veszélyeztetése is súlyosabb következményekkel járhat a fejlődő országokban, ahol egyébként a terrorcselekmények 95 százalékát követik el. Különösen az olajlétesítmények vannak nagy veszélyben. Komoly olajárnövekedést okozott például az, amikor az al-Kaida az arab tavaszt követően fokozta líbiai és algériai tevékenységét. Az algériai olajmezők elleni támadásokhoz hasonló volt az elsődleges piaci reakció, amikor az Iszlám Állam nyáron fokozta tevékenységét Irakban, ám a tavaly nyári felfutás után megnyugodott a piac, főleg azért, mert kiderült, az ország észak-keleti részén fekvő Kurdisztánban zavartalan a kitermelés, miközben Líbiában is felfutott a kibocsátás. Irak 2014 utolsó hónapjában már 1980 óta nem látott szintre tudta növelni az olajkitermelését.

Köthető biztosítás

Vagyonbiztosításoknál a terrorcselekmények okozta károk ki van zárva a fedezetek közül, de kockázatmérlegelés alapján a biztosító adhat fedezetet rájuk – mondja Egri Zsuzsanna, a Magyar Biztosítók Szövetségének a szakértője. A terrorizmussal kapcsolatos biztosítások piaca 2001. szeptember 11-ig normálisan működött, utána viszont sok biztosító kivonult e területről, mások pedig – a megnövekedett kereslet kihasználva – nagyon drága termékekkel jelentek meg. Az amerikai törvényhozásnak ezért be kellett avatkoznia úgy, hogy az állam vállalja a viszontbiztosító szerepét ilyen károknál. A programot a kongresszus szerdán hosszabbította meg 2020 végéig.

Az utasbiztosítások térítenek terrortámadás idején is, de más személybiztosításoknál alapesetben ezt a kockázatot kizárják. Egri Zsuzsanna szerint a francia biztosítási piac valószínűleg elég fejlett ahhoz, hogy ha van erre fizetőképes kereslet, akkor kínáljon fedezetet az ilyen kockázatokra is. A háborús országokban, például Izraelben és Szíriában viszont nem lehet terrorcselekményekre biztosítást kötni, hiszen a kiemelten magas kockázatok biztosítással nem kezelhetők. Magyarországon jelenleg a kitettség nem kiemelkedő, így elfogadható áron köthetők biztosítások terrorcselekményekre eseti elbírálás alapján. Nagyobb cégek részéről van is kereslet ilyen fedezet iránt.

Az utasbiztosítások térítenek terrortámadás idején is, de más személybiztosításoknál alapesetben ezt a kockázatot kizárják. Egri Zsuzsanna szerint a francia biztosítási piac valószínűleg elég fejlett ahhoz, hogy ha van erre fizetőképes kereslet, akkor kínáljon fedezetet az ilyen kockázatokra is. A háborús országokban, például Izraelben és Szíriában viszont nem lehet terrorcselekményekre biztosítást kötni, hiszen a kiemelten magas kockázatok biztosítással nem kezelhetők. Magyarországon jelenleg a kitettség nem kiemelkedő, így elfogadható áron köthetők biztosítások terrorcselekményekre eseti elbírálás alapján. Nagyobb cégek részéről van is kereslet ilyen fedezet iránt. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek