Megküldték a selyemzsinórt a világhírű magyar tudósnak: jobban teszi, ha lemond és távozik – leírta a Tisza minisztere, mi történt köztük négyszemközt
A HUN-REN kutatóhálózat sorsa hamarosan rendeződik, ezen a héten sok minden történhet ez ügyben – erről posztolt a Tisza tudományos és technológiai minisztere kedden reggel.
Tanács Zoltán arról számolt be, hogy a múlt heti főigazgatói egyeztetések után a HUN-REN-ügyben több fronton is mozgásba lendültek a dolgok, ezeket pedig pontról pontra végig is vette.
Azzal kezdte, hogy az ELTE rektora, Darázs Lénárd múlt szerdán dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a 2025 augusztusában az egyetemhez csatolt négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont munkatársai körében. A szavazás két kérdést tesz fel:
- kívánják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből,
- illetve kívánják-e a további integráció felfüggesztését.
A miniszter szerint, bár a kezdeményezés szándéka méltányolható, ugyanakkor a lebonyolítás formája és időzítése több olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása nélkül nehéz felelős döntést hozni.
A négy érintett kutatóközpont főigazgatója közös levélben fordult az ELTE rektorához azért, hogy a szavazás lebonyolítását előzze meg egy strukturált, érdemi szakmai konzultáció.
Az egyik üzemi tanács hivatalos beadványban jelezte aggályait, eljárási szempontból például kifogásolják azt, hogy nem minden aktív dolgozó kapta meg az értesítést, hogy a május 28-i időpont egybeesik az egyik intézet 70 munkatársát érintő egész napos vidéki rendezvénnyel, és hogy a vidéki telephelyeken dolgozóknak nem biztosított a munkahelyi szavazás lehetősége.
A kutatóközpontok jogászai további súlyos aggályokat fogalmaztak meg. A „integráció felfüggesztése” álláspontjuk szerint a hatályos szabályozási környezetben nem értelmezhető: költségvetési szervként a kutatóközpontok működésében nem hozható létre jogilag nem definiált, „ex lex” állapot, és munkavállalói szavazással nem lehet felhatalmazást kérni törvényi kötelezettségek felfüggesztésére.
Felvetődött az is, hogy a szavazás nem biztosít „tartózkodom” válaszlehetőséget. Az egyik kutatóközpont üzemi tanácsa már jelezte: érdemi egyeztetés hiányában megfontolják a szavazás bojkottjára való felhívást.
Világhírű magyar tudós: megmondta neki a tiszás miniszter, hogy távoznia kell
Az MTA mindeközben megerősítette: nyitott a korábban elcsatolt kutatóhálózat, ezen belül az ELTE-hez került kutatóközpontok visszafogadására, a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek biztosítása mellett. Az MTA hamarosan leköszönő és nemsokára hivatalba lépő két vezetője ugyanakkor fontosnak tartotta jelezni, hogy a szavazás olyan időpontban kerül kiírásra, amikor az érintett felek – az intézetek, az ELTE, a kormány és az MTA – még nem egyeztették a visszatérés jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási feltételeit.
Megfogalmazásuk szerint a dolgozók jelenleg nem lehetnek birtokában mindazon ismereteknek, amelyek a felelős döntéshez szükségesek – és ez különösen igaz az integráció felfüggesztésére vonatkozó kérdés esetében. „Ezzel teljes mértékben egyetértek” – jegyezte meg a miniszter.
Tanács Zoltán arról is beszámolt viszont, hogy a pünkösdi hosszú hétvége előtt egyeztetett Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével. Saját elmondása szerint is Gulyás kiváló tudós, világszerte elismert kutató.
Azonban az elmúlt hónapokban kialakult helyzet áttekintésekor őszintén elmondta neki, hogy a kutatóhálózat vezetőivel, tagjaival és az MTA-val való számos egyeztetést követően az a vélemény alakult ki, hogy a jelenlegi vezetéssel nem képzelhető el a kutatóhálózat megújítása és a kialakult feszültségek feloldása.
Álláspontom szerint az lenne a legszerencsésebb, legtisztább megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója a kialakult helyzetre való tekintettel lemondana, és egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát
– jelentette ki Tanács Zoltán.
Szerinte egy ilyen átmeneti vezetés tudná a kormánnyal, az MTA-val és valamennyi érintettel együtt kidolgozni a kutatóhálózat hosszú távú jövőképét, és segítené az átmenetet egy olyan rendszer felé, amely minden szereplő számára kiszámítható és megnyugtató.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy a kép összetett, és a következő hetekben több párhuzamos folyamatnak kell összeérnie. Az MTA-hoz való visszatérésnek a szándékon túl tartalma is van: ki kell dolgozni, mit jelent ez jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási értelemben. Csak ezek tisztázása után várható el bárkitől – például azoktól, akiknek a mindennapi munkájáról és életpályájáról van szó –, hogy felelős döntést hozzon.
A miniszter szerint a Tisza-kormány célja világos: a magyar kutatóhálózat számára egy stabil, autonóm és nemzetközileg versenyképes működési környezet kialakítása. Ez azonban türelmet, érdemi párbeszédet és minden érintett szakmai szempontjának figyelembevételét igényli.
„A jogszabályok előkészítése elkezdődött, a hamarosan hivatalba lépő MTA-elnökkel folytatjuk az egyeztetést, és az ELTE vezetésével is egyeztetést kezdeményezünk” – zárta bejegyzését Tanács Zoltán.
