Zsugorodik itthon a GdF Suez

A Dunamenti Erőmű után a versenypiaci földgáz-kereskedelmi portfólióját is eladja a GdF Suez Magyarország Zrt. a MET Magyarország Zrt-nek. A szegmenst összefogó, 2010-ben alapított Gdf Suez Földgázkereskedelmi Kft. piaca látványos ütemben bővült: a 2011-es árbevétele 14 milliárd forintról indult, a következő években pedig már 20,8 milliárd, illetve 47,5 milliárd forint volt. A 2013-as üzemi eredménye 746 millió forintot tett ki, de az évet a cég 4,5 milliárdos kötelezettség felhalmozásával zárta.

A gazdát cserélő szegmensnek 2013 végén közel 4500 ügyfele volt. A portfólió kétharmadát a cégtől kapott tájékoztatás szerint kkv-k alkotják, a fennmaradó részt pedig néhány száz, nagyobb vevő. Az ügyletről kiadott közlemény alapján a vevő az érintett portfólió „egy részét” veszi át. Mint megtudtuk, nem arról van szó, hogy a GdF ne akarná az összes ügyfelét átadni, hanem arról, hogy az átadáshoz (a GVH jóváhagyásán) túl szükség van az érintett vevők hozzájárulása is. Megeshet, hogy nem akar mindenki a felkínált új kereskedőre váltani, hanem harmadik ellátót választ.

Amikor a MET tavaly novemberben bejelentette, hogy átvenné a GdF versenypiaci ügyfélkörét, akkor a lépéstől várt előnyökről azt mondták a Világgazdaságnak, hogy a „MET, mint alapvetően klasszikus árukereskedő (commodity trader), eleinte kevés, majd egyre több árucikkel kereskedik. A gázpiacon indult, majd megjelent az olaj, az LNG és az LPG, végül az áramkereskedelmi piacon is.”

Információink szerint a GdF-MET megállapodás nem érinti a Magyarországon át Ukrajnába történő gázeladást, mert abban a MET-től származó – Nyugat felől behozott, de jó eséllyel orosz eredetű – gázt nem a hazai GdF, hanem a Gaz de France International adja el keleti szomszédunknak.

Az említett áramkereskedelmi portfóliót a MET a közelmúltban erősítette a szintén a GdF-től vásárolt Dunamenti Erőművel. Az ügyletről akkor azt mondták lapunknak, hogy a MET jellemzően olyan országokban és térségekben kezd új termékkel kereskedni, ahol már más szegmensekben megvetette a lábát. Számára a Dunamenti megvásárlása a kereskedésen kívül keresett stabilitást jelenti, a létesítményre pedig a portfólió-optimalizálás eszközeként tekint, azt „reál-opcióként” kezeli. Ma még azonban nem tudni, hogy a terv mennyire jött be. Bár Lehőcz Balázstól, a Dunamentit közvetlenül ellenőrző MET Power AG vezérigazgatójától tavaly ősszel azt a tájékoztatást kaptuk, hogy új vevőket keresnek az erőmű legmodernebb, és alacsonyabb kihasználtság mellett is gazdaságosan üzemeltethető G3-as blokkja termékei számára, most úgy tűnik, még előtte vannak a felfutásnak. A létesítmény például tavaly novemberben és decemberben egyáltalán nem termelt áramot, miközben a fenntartása az előző évben meghaladta a 93 milliárd forintot.

A két nagy ügylet és annak alapján, hogy az állam szeretné saját ellenőrzése alá vonni az egyetemes szolgáltatást, kézenfekvőnek tűnik, hogy a GdF előbb-utóbb kivonul Magyarországról. Nagyerőműve már nincs, a gáz versenypiacától június végén válna meg, a kérdés csak az, hogy mikortól nem lesz egyetemes gázszolgáltatása sem. Egyes lapvélemények szerint szintén június 30-tól, mert akkor végződik a hazai gázév. Maga a GdF is azzal érvel a versenypiaci szegmens átadása mellett, hogy „ez tűnik a legésszerűbb megoldásnak a A GdF Suez csoport magyarországi tervei alapján.”

A június 30-i dátumnak azonban több dolog ellentmond azon felül is, hogy a cég is jelezte: továbbra is kiszolgálja lakossági ügyfeleit, és folytatja a földgázelosztást. A társaság három éves beszerzési megállapodása ugyanis nem a júniusban, hanem december 31-én jár le, ekkortól pedig új, és a mostaninál jobb feltételekkel vásárolhat gázt a következő három évre. Ez javítja versenyképességét a majdani állami közműszolgáltatóval szemben, ahogyan a többi egyetemes gázszolgáltatóét is. Emellett úgy tudjuk, a többi egyetemes szolgáltatóval együtt a GdF is kezdeményezte a döntéshozóknál, hogy módosuljon a forintnak az egyetemesekre kötelező, és károkat okozó, átváltási árfolyama. Márpedig aligha lenne érdemes bármely ügyben is lobbiznia, ha már csak néhány hónapra tervezne Magyarországon. Ráadásul egyelőre átadnia sincs kinek a lakossági ügyfeleit, mert a Főgáz még nem kapta meg országos szolgáltatói engedélyét, amely alapján ki lehetne jelölni végső menedékes szolgáltatónak, hogy átvehesse a GdF lakossági portfólióját.

A Mol Energiakereskedő néven indult MET a közelmúltban többször reflektorfénybe került a nem teljesen átlátható tulajdonosi háttere, gyors növekedése, és annak kapcsán, hogy állítólag alaposan megszedte magát az MVM-mel kötött gázügyleteken, az utóbbi társaság rovására. Az állítást a MET és az MVM is kategorikusan cáfolta.

Gyorsan hízik a MET

A hazai, hivatalos adatok alapján a MET Magyarország 2012-ben 1,24 milliárd, 2013-ban 1,04 milliárd dolláros árbevétel ért el, az adózott eredménye pedig 221,7 millió dollárról 19,6 millióra csökkent. A svájci központú csoport aktív a térség gáz nagykereskedelmében, és számottevő a magyarországi, a szlovákiai, a romániai és a horvátországi kiskereskedelmi jelenléte is. Nyolc európai országban van jelen, 14 nemzetközi gázpiacon, 13 európai kereskedési ponton aktív. 2014-ben belépett a kőolaj kereskedelmébe is.