Hivatalos: a Mol is részesülhet Afrika legnagyobb olajkészletéből – igazi nagyágyúkkal kutathat a magyar vállalat
Számos külföldi olajvállalat mellett a Molnak is olaj- és gázkutatási blokkokat ítélt oda Líbia: az észak-afrikai ország közel két évtizedes szünet után megtartott első licitálási fordulójában győztesként hirdették ki a magyar társaság konzorciumát is.
A líbiai Nemzeti Olajvállalat (NOC) szerdán 2007 óta első alkalommal adott ki engedélyeket olaj- és gázmezők feltárására, mivel az ország a politikai kockázatok ellenére is igyekszik újjáéleszteni olajiparát – írja a Reuters.
Az első licenckörben szárazföldi Sirte- és Murzuq-medencék, valamint a gázban gazdag, Földközi-tengeren fekvő Cyrenaica-mező legfontosabb területeit osztották ki.
Eni, Repsol, Chevron és Mol – iparági óriásokkal együtt kutathat Líbiában a magyar vállalat
Az olasz Eni és a QatarEnergy az Offshore Area 01 jogait szerezte meg, megerősítve a Földközi-tengerre kiterjedő stratégiai partnerségüket.
A spanyol Repsol, a magyar Mol és a török állami tulajdonú TPOC alkotta konzorcium pedig az ugyancsak tengeri Offshore Area 07 nevű mezőn szerzett kutatási jogokat.
A Chevron a szárazföldi Sirte S4 nevű lelőhelyen kapott feltárási engedélyt, ami az amerikai olajóriás visszatérését jelenti Líbia legtermékenyebb szárazföldi medencéjébe. A déli Murzuq-medencében a nigériai Aiteo nyerte el az M1 engedélyt, ami kisebb meglepetés, mivel ritkaszágszámba megy, hogy egy független afrikai vállalat lépjen be az ország upstream szektorába.
Így részesül a líbiai olajtalálatból a Mol
Az üzletetről nem sokkal délután három óra után a Mol is bejelentést tett a pesti tőzsdén, közleményében pedig további részleteket is elárult a líbiai projektről.
A magyar olajtársaság konzorciumát alkotó három társaság közül
- a Repsol lesz a projekt operátora 40 százalékos részesedéssel,
- a Turkish Petroleum szintén 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik,
- míg a Mol 20 százalékkal csatlakozik.
A három vállalat az O7 elnevezésű tengeri blokkra pályázott és nyerte el a jogot a szénhidrogén-kutatásra. Az O7-es blokk több mint 10 300 négyzetkilométer tengeri területet fed le, vízmélysége meghaladja az 1500 métert, Bengázi városától mintegy 140 kilométerre északnyugatra található. Mélytengeri jellege jól illeszkedik a partner vállalatok kiterjedt tengeri kutatási tapasztalataihoz.
Január végén született energetikai megállapodás Magyarország és Líbia között
Ahogyan arról a Világgazdaság is beszámolt, Magyarország és Líbia képviselői január végén Budapesten állapodtak meg energetikai együttműködésről, Hernádi Zsolt, a magyar Mol csoport elnöke egyetértési megállapodást írt alá Maszud M. Szulemannal, Líbia legnagyobb olajvállalatának, a NOC-nak az elnökével.
A magyar társaság korábban kiadott közleménye szerint a stratégiai partnerséggel a szénhidrogén-kutatás, a műszaki innováció és a nyersolaj-kereskedelem területét érintő együttműködés alapjait fekteti le.
A Mol csoport jelenleg kilenc országban rendelkezik olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési eszközökkel, és nyolc országban termel is:
- Horvátországban,
- Azerbajdzsánban,
- Irakban,
- Kazahsztánban,
- Oroszországban,
- Pakisztánban,
- Egyiptomban
- és Magyarországon.
Hogy napi átlagos termelését a következő öt évben legalább 90 ezer hordó olajegyenértékre növelje, a Molnak erősítenie kell a nemzetközi portfólióját, ezért sorra jelenti be együttműködési megállapodásait a többi között a kazahsztáni nemzeti olajtársasággal (KazMunayGas), az azeri nemzeti olajtársasággal (Socar) és a török nemzeti olajvállalattal (Turkish Petroleum).
Afrika legnagyobb olajtartalékából részesülhet a Mol
A Mol csaknem húsz év után, tavaly nyáron először minősítette magát operátornak Líbia nemzetközi engedélyezési körében, 47 vállalat egyikeként. Lépése segíti nyersolajforrásainak diverzifikálását, és bővíti jelenlétét a feltörekvő upstream piacokon. A csoport Tripoliban foglalkoztat egy kutatás-termelésért felelős ügyvezető alelnököt is.
Az ország feltáratlan szénhidrogénkészlete 91 milliárd hordó olajnak felel meg a becslések szerint, ez lehet a legnagyobb Afrikában.
Líbia kőolajtermelése 2011 augusztusában, a polgárháború alatt mindössze napi 7000 hordóra esett. 2020–2022-re a termelés erősen ingadozott a blokádok és a politikai instabilitás miatt, gyakran napi 500 ezer és egymillió hordó között mozgott.
A mennyiség 2024–2025-ben napi 1,2-1,3 millió hordó felett stabilizálódott, ami várhatóan nő, ha számos nagy olajtársaság újra befektet az észak-afrikai országban. Ez esetben az elemzők már 1,7 millió hordós napi termelést sem zárnak ki. Terítéken van a gázprojektek felélesztése is, ezek közül a legfontosabb a nyugat-líbiai NC-7 blokk.
