Bedőlhet a Magyar Kémény

Fordulópontot jelenthet a hazai kéményseprő szolgáltatás újjászervezésében a Magyar Kémény Kft. ellen indított csődeljárás. A folyamat megindításáról azt követően döntött a Somogy Megyei Bíróság, hogy a társaság tulajdonosai tavaly november óta tárgyaltak a magyar állam képviselőivel cégük eladásáról. A Magyar Kémény alapjain kiválóan kiépíthető az állami kéményseprő közszolgáltatás, hiszen hozzá hasonló méretű cég a szegmensben csak egy van, a fővárosi. Az utánuk következők már jóval kisebbek. Igaz, a kft. eladásáról az utolsó egyeztetés februárban volt, újabb időpont pedig még nincs. Ám akár az állam ebbéli szándékának a megmaradására is utalhat, hogy a céget tegnapi hatállyal stratégiai fontosságúvá minősítették. Ezen elképzelés mellett szól, hogy a Magyar kémény ügyével párhuzamosan lelassult annak a törvénynek az előkészítése, amelynek tervezete szerint 2016. január 1-jétől az Országos Katasztrófavédelmi Főhatóságnak (OKF) kellene átvennie a területet. Bár e célból a szabályozás már induló-, és némi működési pénzt is elkülönített a főhatóságnak, a törvénytervezet ügye – lehet, hogy csak ideiglenesen – lekerült az Országgyűlés honvédelmi bizottságának terítékéről.

Akármi is az állam szándéka, ha csak a gazdasági megfontolásokat nézzük, a Magyar Kéményt már 2013. júliusában be kellett volna zárni ügyvezető igazgatója és kisebbségi tulajdonosa szerint. Mint Korom Norbert a Világgazdaságnak elmondta, három, kisebb kéményseprő cégek felvásárlásával, műszaki-, informatikai, ügyviteli és eszközfejlesztéssel töltött, azaz virágzást hozó év után ugyanis ekkor esett le jelentősen a társaság 2012-ben még közel másfél milliárd forintos árbevétele, csúszott az eredménye mínuszba, és lett negatív a saját tőkéje.

„2013. július 1-től a szabályozás lefejezte a kéményseprés díjait, emiatt elveszett a bevételünk 67,5 százaléka. Csak úgy tudtuk válaszul 200 millió forinttal csökkenteni a költségeinket, hogy több kirendeltségünket bezártunk, a dolgozók cafetéria keretét megvontuk, leállítottuk a képzéseket és nem vásároltunk új eszközt” – sorolta a szakember. A takarékoskodás mellett is csak úgy sikerült fennmaradni, hogy a tulajdonosok mostanáig összesen 60 millió forintnyi tagi kölcsönnel segítették a céget, amely visszatartotta az adóbefizetések egy részét, és eladósodott az OTP-nél, illetve egyes szállítóinál.

A helyzet tavaly tovább romlott, amikor az addigi évi kettőről egyre csökkent a szilárd kémények kötelező ellenőrzéseinek száma. Ezzel a kéményseprő társaságok elestek a második fél évre jutó, egyébként is jóval kisebb számú munka egy részétől. Ez a Magyar Kéménynél évi 200 millió forint bevételcsökkenést eredményezett, ráadásul az év utolsó hónapjaira az egyébként is problémás ügyfelei maradtak csak meg. Az előzetes adatok szerint a társaság 2014-re 760 millió forint körüli árbevételre és a 2013-assal azonos, közel 90 milliós veszteségre számít.

Négy megye gondja az OKF nyakában

Egy közszolgáltató kéményseprő cég kiesése esetén az OKF jelöli ki a helyére álló társaságot. Ez kisebb települések esetében nem gond, megyei szinten már körülményesebb. Ma például Bács-Kiskun megyéből szolgálják ki a Szolnok megyeieket, a Heves megyei szolgáltatásról pedig ma egy Egerben létrehozott, új, önkormányzati vállalat gondoskodik. A Magyar Kémény a csődeljárás szabályai szerint még 120 napig, azaz négy hónapig dolgozik Pest, Komárom-Esztergom, Nógrád és Somogy megyében, vagyis az OKF-nek június 25-től egyszerre négy megyében kell megoldania a kéményseprést.