Nagyot ütöttek Tunézián
A támadás után lelőtt, tegnap azonosított fegyveresek – mindketten tunéziaiak – sokszor és sok helyen használt mintát követve választottak támadásuk színhelyéül kiemelt turistacélpontot, hogy elriasszák a külföldieket, egyszerre büntetve és gyengítve a túlságosan “elnyugatiasodott” országot. Tunéziát ez különösen érzékenyen érinti: innen indult a 2011-es arab tavasz és jószerivel ez maradt az egyetlen olyan ország a térségben, ahol nem lett rosszabb a helyzet a helyi diktátor bukása után, mint amilyen előtte volt.
Új alkotmányt fogadtak el a világi és a vallásos pártok kompromisszumával, a mostani kormányfő, Habib Esszid szabályos demokratikus választáson került hatalomra tavaly decemberben, néhány nappal a merénylet előtt meghirdetett gazdasági programja olyan reformokat helyezett kilátásba, amelyek révén végképp meg akartak szabadulni Zin el-Abidin Ben Ali rendszerének maradványaitól. Ennek részeként a kiadások csökkentése érdekében politikailag érzékeny területeken is lépni kívánnak, ilyen például az alapvető élelmiszerek vagy az üzemanyagok árának a támogatása, illetve a nyugdíjkorhatár azonnali felemelése két évvel, 62 évre. (A költségvetési hiány 2013 végén a GDP 6,2 százalékára rúgott, a GDP-arányos adósság 44 százalék volt.) A lefaragások ellensúlyozására Habib Esszid olyan projekteket jelentett be, amelyek a hivatalosan 15 százalék, nem hivatalos becslések szerint 30 százalék körüli munkanélküliség csökkentésére is alkalmasak lehetnének, beleértve sztráda-, illetve gázvezeték-építéseket is. Az Esszid-kormány fejlesztési terve 2016-2020 között évi 7 százalékkal növelné a GDP-t; tavaly 2,8 százalékkal bővült a gazdaság, 2015-re pedig 3,7 százalékot jeleztek előre. A tervezetet március végén akarták konzultációra bocsátani – az erős helyi szakszervezeti szövetség, az UGT már közölte, hogy elutasítja, mint ahogy a közalkalmazottak bérének befagyasztására tett kísérleteket is.
Jelenleg a tunéziai GDP mintegy 7 százaléka származik az idegenforgalomból, a 10 milliós ország 3,5 millió foglalkoztatottja közül 500 ezren dolgoznak az ágazatban. A turizmus az utóbbi időkben már amúgy is gyengélkedett, a térséget inkább elkerülték az erős nyugati küldőországok utasai, a kelet- és közép-európaiak pedig jellemzően kevesebbet költöttek. A mostani merénylet nyomán legalább 700 millió dollár többletveszteség érheti a szektort ebben a szezonban – idézett egy kormányzati becslést a Reuters. Ezt támasztják alá az azonnali reakciókról szóló hírügynökségi értesülések is: két német utazási iroda lemondta a tengerparti üdülőhelyekről a fővárosba szervezett kirándulásait, a francia Accor szállodalánc bejelentette, hogy szigorítja tunéziai szállodái biztonsági őrizetét, a Costa Cruises pedig törölte hajóútjai programjából a tuniszi megállókat.
Szijjártó: Magyarország segíthet
Magyarország kész segítséget nyújtani Tunéziának a terrortámadás után, amennyiben az országnak szüksége van erre - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma reggel a TV2 Mokka című műsorában.
A tárcavezető utasította a nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkárt, egyeztessen az észak-afrikai ország budapesti nagykövetével, hogy milyen konkrét segítségre van szükségük. Köszönettel vették a magyar felajánlást, és ha igénybe vennék a segítséget, azt jelezni fogják - közölte.
Kilenc embert tartóztattak le
Tunéziában eddig kilenc olyan embert tartóztattak le, akiknek vélhetően közük volt a terrortámadáshoz. Közülük négyen vettek részt közvetlenül az akcióban.
